Kiállításon mutatja be új szerzeményeit a Ferenczy Múzeumi Centrum

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kollekciójának 1951 óta tartó gyarapodása módszeres gyűjtőmunka eredménye, de erről a folyamatról a közönség többnyire csak ritkán értesülhet. Most viszont Muladi Brigitta kurátor válogatásában egy keresztmetszet látható a múzeum gyűjtési köreiből. Az elmúlt csaknem két évtized több száz új szerzeményéből, a 2000 után beszerzett darabokból a kurátori koncepció azokat emelte ki, amelyek jól reprezentálják a gyűjtemény szerkezetét. Az augusztus közepéig látogatható kiállításon láthatók festmények a Nyolcak festőcsoport alkotóitól, a szentendrei művésztelep klasszikus éveiből, és számos művet mutatnak be a Szentendrén megkerülhetetlen konstruktív-geometrikus és figuratív spirituális irányzatokból, amelyek a hatvanas évektől hangsúlyosan jelen vannak a városban. Olyannyira, hogy országos jelentőségűvé váltak. Természetesen a Vajda Lajos Stúdió művészetének jelenléte is hangsúlyos. A modern és kortárs alkotások mellett a kiállítás a régi szentendrei hagyományokat sem feledi, a válogatásban szerepel – a múzeum gyűjteményébe ajándékozás útján került – egy 19. századi Kazanyi Istenanya-ikon, és Szentendre kézműveshagyományaihoz köthető új iparművészeti tárgyak is. A kiállításon ef Zámbó István és Bálint Endre képei mellett a szentendrei művésztelepet alapító Jeges Ernő 1940-ben készült történelmi festménye is látható. Ez utóbbi a két világháború közötti Mátyás-kultusz szellemében az uralkodót tudósai körében ábrázolja archaizáló-múltidéző módon, ugyanakkor az uralkodóval szemben ülő Galeotto Marzio arcvonásai a római Magyar Intézet egykori igazgatóját, a híres műpártoló Gerevich Tibor akadémikust rejtik. A maiak közül itt van még Regős István és Csontó Lajos is.

A Ferenczy Múzeumi Centrum tekintélyes, mintegy tízezer darabos gyűjteményében a nagybányai alkotók művei ugyanúgy fellelhetők, mint az abból kiváló neósok, a Nyolcak, az Európai Iskola, az École de Paris magyarjainak alkotásai, a hatvanas évek modern absztrakciója, a konstruktív törekvések, a szürrealizmus, a dada és ezek neoavantgárd, valamint mai friss változatai – amelyek már „szentendrei művészet” címszó alatt kerültek be a köztudatba.