A rizikófaktorok felismerésével és az életmód megváltoztatásával megelőzhető lenne a szélütéses, azaz stroke-os esetek nyolcvan százaléka – hívja fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság.
Bizonyos kockázati tényezőket – mint a nemünk, a korunk, egyéni kórtörténetünk – nem tudunk befolyásolni. Vannak azonban olyan rizikófaktorok, amelyeket életvitelünkkel vagy gyógyszeres kezeléssel csökkenthetünk.
A szélütés vezető kockázati tényezője a keringési betegségek feléért felelős magas vérnyomás, ezért fontos, hogy törekedjünk a 140/90 alatti értékre. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel való csökkentése nagyjából 30 százalékkal, az alsó érték 5-6 Hgmm–es mérséklése pedig 42 százalékkal csökkenti az agyi érkatasztrófák kockázatát. A stroke-társaság szerint a magas vérnyomás minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték 140/90 Hgmm fölött van. Figyeljünk odaa vérzsirszintre is, mert ha magas, megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának esélyét, ami szintén szélütéshez vezethet.
Érdemes tudni, hogy a kis sűrűségű, úgynevezett veszélyeztető, LDL-koleszterin szintjének emelkedése növeli, míg a nagy sűrűségű, védő hatású, HDL-koleszterin szintjének emelkedése csökkenti a kockázatot. Túlsúly esetén vagy állati zsiradékok bőséges fogyasztásakor a „rossz koleszterin” koncentrációja nő, a „jó koleszteriné” pedig csökken. A „jó koleszterint” egészséges testtömeggel, a rendszeres testmozgással, túlsúly esetén fogyással, továbbá a dohányzás mellőzésével növelhetjük.
Könnyen kivédhető tényezők
A cukorbetegség veszélyeztetheti az agyi ereket, ám megfelelő diétával, a terápia pontos betartásával, a súlyfelesleg leadásával stabilizálhatjuk a vércukorszintünket, s ily módon csökkenthetjük a stroke kialakulásának veszélyét. A dohányzás szintén komoly rizikófaktor, hiszen a belélegzett dohányfüstben lévő mérgező anyagok miatt megváltozik a vér összetétele, nő a vérrög kialakulásának veszélye, csökken a védő koleszterin szintje. Napi 20 szál cigaretta kétszeresére, de akár hatszorosára is emelheti az agyi infarktus kockázatát. Komoly rizikó a passzív dohányzás, a helytelen életmód és az elhízás is. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, a túl sok telített – állati eredetű – zsiradék és a transzzsír pedig magas koleszterinszintet, érelmeszesedést okoz. Jelentősen növelik a stroke kialakulásának veszélyét a mindennapi stresszhelyzetek is, a krónikus alkoholizmus pedig négyszeres rizikót hoz magával. Aki pitvarfibrillációban szenved, annak ötször nagyobb az esélye a gutaütésre, és hajlamosító tényező a vér magas húgysavszintje is. Nem szabad elhanyagolni a lelki tényezőket sem, hiszen a stressz, a depresszió, a világgal szembeni ellenséges hozzáállás és a pesszimizmus is jelentősen megnöveli a stroke veszélyét. Azok közül, akik negatívan, ellenségesen látják a világot, kétszer annyian szenvedtek szélütést, mint a pozitívan gondolkodó társaik.
Fahéj, szegfűszeg, foghagyma
Vérzsírszintünk csökkentésére, ereink védelmében fűszereket is bevethetünk, a növények egy része ugyanis – bár az orvosi terápiát nem helyettesítik – hosszú távon csökkenthetik a kockázatot. Az Egyesült Államokban a Penn State University kutatói arra jutottak, hogy ha az ételeink az antioxidáns hatású vegyületeket nagyobb mennyiségben tartalmazó fűszerkeverékkel készülnek, akkor csökkenhet a vérnek a zsíros ételek fogyasztása után megemelkedő trigliceridszintje. Ugyanők megállapították, hogy a fokhagymát fogyasztók összkoleszterinszinje nyolc százalékkal kevesebb lett, ezt 50 éves felnőttek esetében a szívproblémák valószínűségének 38 százalékos csökkenésével hozták összefüggésbe. A Nutrition Today szaklap szerint a cukorbetegeknél a fahéj jelentősen csökkentette a koleszterinszintet, illetve más vérzsírok szintjét, miközben a cukorbetegséggel nem küzdők számára közömbös volt.
Jó tudni
