A megújuló energiaforrásokból termelt áram mennyisége 1984 júliusa óta először haladta meg ismét az atomerőművekből származó áramét – derül ki az Energiainformációs Hivatal (EIA) friss adataiból. Ez jól jelzi a haladás irányát, noha Donald Trump világképében nem épp ez szerepel a prioritások között. A márciusi és áprilisi áramtermelésben a szél és a rekordot döntött, s ehhez hozzájött még, hogy nyugaton a heves esőzések után megduzzadt folyók miatt csúcsra járatták a vízi erőműveket.
Hogy az egyszeri váltás trenddé érik-e, az majd azután derül ki, hogy Trumpék elmozdulnak valamilyen irányba nukleáris alapú áramtermelés jövőjét illetően, azaz melyik lobbi tudja érvényre juttatni akaratát. Ami biztos: az elnök újra akarja írni a szabályokat az atomenergetikában is, ahogyan tette azt a szénbányászat és a szenes áramtermelők számára biztosított rendkívüli kedvezményekkel. Az eldöntött kérdés, hogy a megújulók töretlen fejlődése Washington számára is fontos, mivel minden második új munkahely ebben az ágazatban születik. Az viszont nem, hogy Amerika az irdatlan mennyiségben rendelkezésre álló és egyre olcsóbban kitermelhető palagáz mellé teszi-e le a voksát.
Az atomenergia lassan versenyképtelenné válik, a Bloomberg adatai szerint a működő reaktorok fele áram mellett veszteséget is termel. Egyes államokban már fordítva ülnek a lovon: ahelyett, hogy a környezetbarát zöldenergia-termelést támogatnák, inkább a nukleáris eredetű áramhoz csapnának hozzá árkiegészítést. New York és Illinois államban már tárgyalás előtt áll az ilyen irányú előterjesztés. Az EIA adatai szerint a nukleáris áramtermelés a 90-es évek óta gyakorlatilag stagnál, a belépő, egyre kevesebb kapacitás és a leszerelt blokkok szaldója még szinten tartja a kibocsátást, miközben a zöldenergia feltartóztathatatlanul tör előre.
Mindemellett a nukleáris áramtermelésnek megbecsült és nélkülözhetetlen helye van Amerikában, az EIA adatai szerint nyáron visszaelőzik a megújulókat, és 2017 egészében is megtartják vezető helyüket, ám így sem mozdulnak el 20 százalékos részarányukról az áramtermelésben, sőt veszítenek belőle. A gáz 34 és a szén 30 százalékos tavalyi részarányához képest az atom lassan a negyedik szereplővé csúszik vissza. Különösen úgy, hogy 2021-ben leállítják a New Yorktól 50 kilométerre északra fekvő Indian Point atomreaktorait, miközben a Westinghouse csődje miatt egy georgiai és egy dél-karolinai nukleáris beruházás gyakorlatilag leállt.
A Trump-adminisztráció kínos vereséget szenvedett a múlt héten, amikor a washingtoni fellebbviteli bíróság bírái 2:1 arányban megvonták a jogot a Környezetvédelmi Ügynökségtől (EPA), hogy önhatalmúlag felfüggessze a Barack Obama elnöksége idején jogszabályba iktatott, szigorú metánkibocsátási korlátozásokat, amíg az új, a termelők számára lazább lehetőségeket környezetet nem kodifikálják. A hat környezetvédő csoport által kezdeményezett per nem magát a szabályozást minősíti, hanem azt tiltja meg, hogy átmeneti intézkedéseivel az EPA felülírhassa a hatályos jogszabályokat. Obama tavaly májusban rendelte el, hogy az olaj- és gáztermelő társaságok drasztikusan csökkentsék a klímaváltozásért hatványozottan felelős metánkibocsátásukat, csalják csapdába a kiszabadult gázt, és folyamatos ellenőrzésekkel szüntessék meg az esetleges szivárgásokat. Trump ezt a szabályozást törölné el.
