BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Dinamikusan bővülhet a magyar kiskereskedelem

A privát fogyasztás Európa-szerte hozzájárult a gazdasági fejlődéshez, amiből a kiskereskedelem is profitált – állapítja meg a GfK tanulmánya.

A huszonnyolc országot magában foglaló Európai Unióban (EU-28) 2016-ban az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 16 153 euró volt, ami 0,7 százalékos (nominális) növekedés a megelőző évhez képest. A legnagyobb növekedési rátával Közép- és Kelet-Európa országai büszkélkedhetnek. (Magyarországon az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 2016-ban 5549 euró volt.)

Az Unió 28 országában 1,4 százalékkal nőhet a forgalom az idén
Forrás: AFP

A GfK stabil 1,4 százalékos forgalmi növekedést prognosztizál az EU huszonnyolc országában 2017-re vonatkozóan. Nagy-Britannia kilépésével a kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal nő. 2017-ben az egy évvel korábbi állapothoz hasonlóan Romániában (+8,9 százalék) és Magyarországon (+5,7 százalék) a legdinamikusabb fejlődés üteme. A GfK Horvátországban, Bulgáriában és a balti államokban 4-5,5, Lengyelországban 5,3 százalékos növekedést valószínűsít, de már Görögországban is mérsékelt – 1 százaléknyi – bővülés várható.

A bolti kiskereskedelem fogyasztási célú költésekből való részesedésének hosszú távon csökkenő trendje 2016-ban folytatódott.

A korrigált adatok szerint e részesedés az EU-28-ban 31,3 százalék volt 2016-ban, ami gyakorlatilag megegyezik a 2015-ös 31,4 százalékkal. Az európai lakosság rendelkezésére álló jövedelmek fokozottan áramlanak az egészségügyi, valamint a gasztronómiai szektorba, és egyre nagyobb arányban online vásárlásokat, lakhatási költségeket fedeznek.

Az EU huszonnyolc tagállamában 0,3 százalékkal emelkedtek az árak 2016-ban, vagyis épp csak elemelkedtek a 2015-ben látott zéró inflációs szintről. Tavaly tizenegy európai országban jelent meg a defláció, különösen a kelet- és délkelet-európai régióban. Az Európai Bizottság 2017-re az EU-28-ban 1,8 százalékos inflációval számol. Pénzük értékének csökkenésével az észt és különösen a brit fogyasztóknak kell számolniuk 2017-ben.

Az eladótér összességében 0,7 százalékkal nőtt 2016-ban az unió huszonnyolc országában. Tekintve, hogy a népességszám ebben az időszakban ugyanekkora mértékben emelkedett, az egy főre jutó eladótér 0,4 százalékos bővülést követően 1,17 négyzetméter volt.

Ez az érték azonban Európa-szerte igencsak változó. Ausztriában és Hollandiában az eladótér 2016-ban abszolút és egységnyi értelemben egyaránt elmaradt a megelőző évi szinttől. Ennek ellenére a két állam – Belgiummal együtt – továbbra is a legnagyobb egy főre jutó eladótérértékeket mondhatja magáénak. Kelet- és Közép-Európában az eladótér mérete a kedvező fogyasztói hangulat és a kiskereskedelem többnyire átlagon felüli bővülése mellett nőtt. Az expanzió és az üzletnyitások Spanyolországban és Olaszországban egyaránt hozzájárultak az eladótér növekedéséhez.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek