„Nem találunk kivitelezőt, mestert, szakembert” – hallani a panaszt mostanában, az újságok tele vannak a munkaerőhiányról szóló cikkekkel, de arról szinte semmit nem tudunk, hogy mit gondolnak a kialakult helyzetről maguk a mesterek. A JóSzaki.hu a nála regisztrált 20 ezer mester körében végzett kutatás alapján infografikát publikált arról, miért nehéz mestert találni a legtöbb szakipari munkára, egy online alkalmazás segítségével pedig mindenki megnézheti, keres-e úgy, mint egy kőműves.
Aki egy kicsit is ügyes, az maga is vállalkozik. Aki pénzt akar keresni és jó szakmunkás, de fél a vállalkozástól, az kiment nyugatra. A maradékból válogathatunk, akik nem a legjobb szakemberek.
Így nyilatkozott egy mester a JóSzaki.hu felmérésében, amiben a szakember-közvetítő vállalkozás arra kereste a választ, hogyan élik meg a szakik az egész országban jelentkező munkaerőhiányt. A 20 ezer megkérdezett szakiból több mint 700-an töltötték ki a JóSzaki kérdőívét. A felmérés nem tekinthető reprezentatívnak.
Fotós: Vémi Zoltán
Magyarországon csaknem minden olyan vállalkozás munkaerőt keres, ahol a mester nem egyedül dolgozik. A kétkezi munkát igénylő szakmákban jellemzően minden harmadik ember hiányzik, de vannak foglalkozások és régiók, ahol ennél is rosszabb a helyzet.
Országosan az összes alkalmazottal dolgozó szaki 77 százaléka keres szakmunkást vagy segédmunkást, és 12 százalékuk tíz vagy annál több munkást toborozna. Ilyen körülmények között, a vállalkozások munkaerő-feltöltöttségi mutatója országosan 56 százalék.
A szakik zöme arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni. Ilyen szempontból drámai a helyzet a Nyugat-Dunántúl régióban, ahol a szakik átalagosan több mint 3 főt veszítettek el ilyen okok miatt. Ám nem pusztán a külföldi munkavállalás, hanem a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány is gondot okoz. Ezt bizonyítja, hogy a mesteremberek a legtöbb munkát az Észak-Alföld régióban kénytelenek visszautasítani: itt átlagosan 75 százalékkal tudnának több munkát elvállalni, ha lenne elég emberük.
De nemcsak a beosztottak, gyakran a mesterek maguk is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, hogy ott alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A kísértés nagy, a szakik általánosságban úgy vélik, hogy külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg. Mivel a JóSzaki kérdőíve kizárólag a náluk regisztrált, itthon dolgozó mestereket érte el, azt nem tudni, hány önállóan vállalkozó szakiparos hagyta el a magasabb jövedelem reményében az országot.
A JóSzaki interaktív alkalmazása néhány fontosabb szakmára vetítve azt is megmutatja, hogy az egyes tevékenységi körökben milyen nettó jövedelmet érhetnek el a segédmunkások, a szakmunkások és a magukat most önállósító mesterek.
A különböző szakmák közül a legjobban kereső parkettásoknál például a mesterek várható havi nettó jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, ami igencsak csábító lehet egy agilis szakmunkásnak, aki ugyanebben a szakmában alkalmazottként 210 ezer forintot kereshet.
A JóSzaki felmérése szerint országos szinten a mesterek 70 százalékkal több munkát tudnának elvállalni, mint amennyit most elvégeznek, ha lenne ehhez elég emberük, a kutatás alapján közzétett infografika pedig régiók szerint bontva is bemutatja, hogy hol milyen problémákkal és csábításokkal küzdenek a mesterek.
A munkaerőhiány részben válasz arra a kérdésre is, hogy mégis miért van sok panasz a mesterek által elvégzett munkára. Személyes beszélgetéseken több mester is elmondta, hogy a megbízások visszautasítása nem vet jó fényt a vállalkozására, ezért igyekszik a lehető legtöbb megkeresésre pozitív választ adni, és ezzel túlvállalja magát, illetve olyan embereket is foglalkoztatnia kell, akiket lecserélne, vagy ha kevesebb lenne a munka, nem is dolgozna velük. Országos szinten a mesterek 20 százaléka mondja, hogy egy vagy több emberét azonnal lecserélné, ha tehetné.
