Bár az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomban csak az idei évtől alkalmazzák a kedvezményes, 18 százalékos áfát (amely jövőre tovább, 5 százalékra mérséklődik), az ágazatban érdekelt vállalkozásoknak már tavaly biztató évük volt a pénzügyi beszámolók szerint – derült ki a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. adataiból. Tavaly ugyanis az éttermi szolgáltatásnyújtással, illetve mozgó vendéglátással foglalkozó cégek úgy is növelni tudták a bevételeiket, hogy közben kevesebben maradtak a piacon.
Tavaly 16 974 vállalkozás ért el 473,9 milliárd forintos forgalmat, ez létszámban 5,6 százalékos visszaesés, bevételben viszont 3,1 százalékos előrelépés. A piaci szereplők 77 950 alkalmazottat foglalkoztattak tavaly, ami éttermenként átlagosan 4,59 dolgozót feltételez, ugyanez a mutató 2015-ben még csak 4,15 volt. Az idei – értelemszerűen még csupán részeredmények szerinti – csökkenő munkavállalói létszámmal is 4,71-ra emelkedik az átlag, hiszen a 74 888 fő mögött már csak 15 810 vendéglátós vállalkozás áll.
Noha az árbevételi adatok első ránézésre meggyőzők, a szektor jövedelmezőségéről sokkal árnyaltabb képet ad az a veszteség, amit a cégek hosszú évek óta görgetnek maguk előtt. Míg 2013-ban még 13,16 milliárd forintos mínuszt mutatott az iparági szereplők összesített mérleg szerinti eredménye, addig 2014-ben 7,29, 2015-ben 3,32 milliárdra csökkent a veszteség, a tavalyi, mindössze 134 millió forintos mínusz pedig a nullszaldó közeledését, egyúttal trendfordulót mutat. A kedvezményes áfakulccsal alighanem nemcsak a szektor nagyobb szereplői, hanem a mikro-, a kis- és a középvállalkozások jelentős része is befektetései megtérülésére számíthat.
Amint felszálló ágba kerül a vendéglátóipar, jó eséllyel a cégalapítási kedv is felszökik. Tavaly ugyanis alig 1081 vállalkozást jegyeztek be ebben a kategóriában, idén 732-nél jár a számláló. Összehasonlításképp: míg 2013-ban még 1386-an tették ki a nyitva táblát, addig 2014-ben 1281, 2015-ben pedig 1091-en indultak el. Eközben a megszűnések számának növekedése tavaly megtorpant. Az előző évi 2041 eset után az elmúlt esztendőben már csak 1896-an húzták le a rolót, míg az idei részeredmények 1005 bezárásról árulkodnak. Nem sokat javít az összképen, hogy tavalyelőtt huszonöt, tavaly pedig tizennyolc cég szűnt meg jogutódlással, idén is számon tartanak már tizenöt ilyen jellegű átalakítást.
Aligha meglepő, hogy a vendéglátás is Budapestre koncentrálódik, a 7553 fővárosi bejegyzésű cég és az általuk lebonyolított 270,3 milliárd forintos együttes forgalom azt mutatja, hogy a szektor 44,4 százaléka az ország szívében összpontosul, és a teljes árbevételhez jóval átlag felett, 57 százalékos részt lefedve járulnak hozzá. Ha a központi régió egészét vesszük alapul, még erősebb a centralizáltság: 9931 vendéglátós 309,6 milliárd forintos összesített értékesítéssel. A régiók versenyében bevételi szempontból a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét felölelő Nyugat-Dunántúl áll a képzeletbeli dobogó második fokán 36,7 milliárd forinttal, míg a harmadikon a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét tömörítő Dél-Alföld 33,1 milliárddal. Ez is bizonyítja, hogy szakadéknyi a különbség az éttermi szolgáltatás perspektívájában Budapest és a vidék között.
