A csaknem háromezer bejelentés csupán 0,8 százaléka érintett magyar előállítású terméket – közölte az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (RASFF) közzétett adatokra hivatkozva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az uniós riasztási rendszert 38 évvel ezelőtt a tagállamok hatóságai közötti gyors információáramlás érdekében hozták létre. A RASFF segítségével számos élelmiszer-biztonsági kockázatot még azelőtt sikerült elhárítani, hogy a kifogásolt termék a vásárlóknak gondot okozhatott volna.
Forrás: MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az Európai Bizottság által készített, nemrég közzétett 2016-os összegzés alapján tavaly 2930 bejelentés jelent meg a RASFF-on, 88 százalékuk élelmiszerekhez kötődött. A bejelentések száma nem változott lényegesen a korábbi évekhez viszonyítva. Uniós szinten a legtöbb probléma a gyümölcsökkel és zöldségekkel, a mogyoró- és diófélékkel, a halakkal és halászati termékekkel, valamint az étrend-kiegészítőkkel és egyéb speciális célú élelmiszerekkel volt. Az esetek nagy részében betegségeket okozó mikroorganizmusokat (elsősorban baromfi- és hústermékekben), mikotoxinokat (főleg aflatoxint), növényvédőszer-maradékokat, nehézfémeket, valamint nem jogszerűen alkalmazott összetevőket találtak a vizsgálatok alkalmával.
A sok tagállamot érintő esetek között szerepelt például az E. colival szennyezett román sajt vagy a szalmonellával fertőzött lengyel tojás ügye. Magyarországon előállított termékek közül 24 esetben merült fel élelmiszer-biztonsági probléma, ez csupán 0,8 százaléka a 2016-ban dokumentált összes RASFF-bejelentésnek. A hazai vonatkozásúvá vált 141 RASFF-ügy 117 esetben élelmiszer, 14 esetben takarmány, tíz esetben pedig élelmiszerrel érintkező anyag volt. Itthon leginkább az étrend-kiegészítőkkel és a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, gabonatermékekkel és pékárukkal, valamint a baromfihússal és egyéb baromfitermékekkel adódott gond. Kisebb számban kellett például gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban eljárni.
