Politikai üzenőfallá változott az elmúlt hónapokban a Kabult körülvevő védőfal. A képzőművészekből álló ArtLords csoport színes képekkel festette tele, amelyek a helyi közösség vágyait fogalmazzák meg. Az afgán állampolgárok leginkább azt szeretnék, ha az országban béke lenne a több évtizede tartó háborúskodás után – írja a PBS NewsHour.
A festményekkel az alkotók célja az, hogy a kabuliak elgondolkozzanak a saját lehetőségeikről, jövőjükről. Az ArtLords csoportot 2014-ben olyan jó barátok alapították, akiknek elegük volt már mind a kormány, mind a nemzetközi szervezetek ottani munkájából, hogy azok a helyi emberek megkérdezése nélkül hoznak döntéseket – magyarázta Lima Ahmad, az egyik alapító tag, egy fiatal nő. Ahmad egyébként Bostonban hallgat nemzetközi biztonsági és konfliktuskezelési tanulmányokat, és két társa van még: Omaid Sharifi és Kabir Mokamel.
A képekkel azoknak az embereknek a hangját akartuk hallatni, akiknek most nem sok beleszólásuk van abba, mi történik Afganisztánban, de ők azok, akik a legtöbbet szenvednek – különösen a fiatalok
– tette hozzá. A CIA adatai szerint a 34 milliós afgán népesség 63 százaléka 25 év alatti. Afganisztán az elmúlt 40 évben sokat szenvedett, háborúk, korrupció, polgárháborúk és etnikai konfliktusok keserítették meg az emberek életét. A street art segítségével az emberek békés eszközökkel fejezhetik ki, hogy mi foglalkoztatja őket, milyen változásokat szeretnének.
A csoport nemrég I See You, vagyis Látlak benneteket néven indított egy korrupcióellenes kampányt. Az egyik képükön például egy kislány golyóstollakat árul Kabul utcáin, a felirat pedig a következő: „A korrupciótok miatt nem tudok iskolába járni.” Az ArtLords munkamódszere az, hogy éjszakánként egy projektorral rávetítik a falra a tervük vázlatát, majd napközben kifestik a mintát. Az arra járóknak, ha kérdezik, mit csinálnak, elmondják, miről szól a program, és válaszolnak a kérdéseikre.
A korrupció mellett a nők jogainak védelméről és a terrorizmus elleni küzdelemről is készültek falfestmények. Az egyik például azoknak állít emléket, akiket június 3-án egy robbantásos merénylettel egy temetésen öltek meg. 2001 óta, miután megdőlt a tálib rezsim, a nők is járhatnak iskolába, és részt vehetnek a közéletben. Az ellenük irányuló utcai erőszakos cselekmények száma azonban mit sem csökkent. „Ez szinte a kultúra részévé vált, ezért ez ellen a probléma ellen is küzdünk” – magyarázza Ahmad.
A művészeti csoport egyetemi campusokat választott a nemek egyenjogúságát hirdető street artok helyszínéül, olyan helyeket, ahol férfiak és nők egyaránt megfordulnak. Afganisztánban ugyanis hiába vannak erőszak elleni, nőket védő törvények, a társadalmi normák ezeket nem fogadták el. „A viselkedésnek kell megváltoznia” – mondja Ahmad.
Az afgán lakosság egyébként jól fogadja ezeket a falfestményeket, főleg miután megtudják, hogy a képeket nem a nemzetközi szervezetek rendelték meg, hanem helyi alkotók készítették őket.
