Magyar pénzről vitáznak a szlovén parlamentben
Az ellenzéki Bal párt azt kifogásolta, hogy a szlovén kormány véglegesítette a szerződést Magyarországgal, amely szerint Budapest kész 200 millió euróval támogatni a Koper-Divaca vasútvonal 28 kilométer hosszú szakaszán a második sínpár építését, cserébe pedig földterületeket lízingelhet a koperi kikötő közelében.
Az ellenzéki párt nehezményezte, hogy a kormány titokban tárgyalt a magyar kormánnyal, a parlament felhatalmazása nélkül. Hozzátették: ők támogatják a második vágány megépítését, de külföldi országok bevonása nélkül. Úgy vélték: Szlovénia egyedül is finanszírozni tudja a projektet.
Magyarország korábban jelezte, hogy kész anyagilag támogatni a tervet. Viszonzásul a magyar kormány azt kérte, hogy a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében magyar vállalatok is komoly szerepet játszhassanak, mivel a koperi kikötő a magyar vállalatok által leginkább használt kikötővé vált.
Szlovén sajtóértesülések szerint azonban Magyarország a szerződés értelmében olyan földterületeket lízingelhetne a koperi kikötő mellett, amelyek a már érvényben lévő területrendezési terv részét képezik.
Ez tiltakozást váltott ki a kikötői munkások részéről, akik szerint így lehetetlenné válik a kikötő további bővítése. Boris Popovic, Koper Polgármestere kijelentette, hogy nincs szükség Magyarország bevonására. „Szlovénia olcsóbb pénzt is kaphat máshol” – mondta.
A részvényesek – az államnak 25,1 százalékos részesedése van a koperi kikötőben – december 28-ára rendkívüli közgyűlést hívtak össze. A vasútvonal-bővítési tervről nemrég népszavazást is tartottak, amely azonban érvénytelen lett. A referendumot Az adófizetők nem adják fel nevű civil szervezet és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte, mert szerintük túl drága a projekt kivitelezése, és teret adhat a korrupciónak.
Miro Cerar szlovén kormányfő akkor azzal érvelt, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 25 évre szóló kedvező hitelprogramja fedezi a költségek egyharmadát. A projekthez hozzájárul az európai Kohéziós Alap, továbbá Ljubljana számít azoknak az országoknak a tőkéjére is, amelyek főleg a koperi kikötő vonzáskörzetébe tartoznak, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország – hangsúlyozta.
