Kiderült az igazság a magyar hadsereg titkos fejlesztéséről: erre akarnak elkölteni 1300 milliárd forintot – a Tisza-kormány dönt a Fidesz örökségéről
Napok óta témát szolgáltat a közéletben és a sajtóban egyaránt a hadügyminisztériuma még márciusban, a választások megkötött óriási, 1300 milliárd forint értékű keretszerződése a 4iG-vel. Ennek kapcsán vasárnap megszólalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, a korábbi tárcavezető a HírTV-nek adott interjút.
„Azért márciusban írtuk alá az 1300 milliárd forintos keretszerződést a 4iG-val, mert egy évek óta zajló, összkormányzati, katonai konszenzus alapján végzett előkészítő munka akkor ért ebbe a fázisba” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A volt honvédelmi miniszter hozzátette, hogy az aláírás időpontjának semmi köze nem volt a választások időpontjához.
A leköszönő miniszter elmondta, a keretszerződés célja, hogy összehangolja, integrálja és digitalizálja a meglévő honvédségi és kormányzati rendszereket – írta a Magyar Nemzet.
„Ezt úgy kell elképzelni, mint az amerikai sorozatokban a situation roomot, ahol a vezetők több monitoron egyszerre látnak mindent. Ahogy a saját életünk nem működne a digitális eszközök nélkül, úgy a modern katonaság sem” – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki hozztette, hogy mindez a haderőfejlesztés része, csak nem olyan látványos, mint a harckocsik vagy a lövegek érkezése. Kijelentette, hogy a keretszerződés először feladatot ad, és csak annak elvégzése után kap pénzt a szerződéses partner. A részletekről nem beszélhetett a politikus, mert minősített adatokat tartalmaz, de azt jelezte, hogy fejlesztési és üzemeltetési feladati is vannak a 4iG-nek.
Az interjúból azt is elmondta, hogy az 1300 milliárd forint bruttó összeg, ebből körülbelül 300 milliárd forint áfa eleve visszakerül az államkasszába. A műsorvezető kérdésére elismerte, valóban óriási ez az összeg, de mivel tíz évre szól, így ez évente 100 milliárdot jelent, ami még mindig rengeteg pénz. Ugyanakkor része a honvédelmi költségvetésnek, amely a NATO elvárásai alapján a GDP két százaléka, évente 1900–2000 milliárd forint. Kiemelte, hogy ez a két százalék a következő években 3,5 százalékra, majd öt százalékra emelkedik, erről már korábban döntöttek a NATO tagállamai.
A politikus szerint ha ez a digitalizáció nem történik meg, az hazánk számára nemzetbiztonsági hátrányt jelenthet. A volt miniszter többször is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormánynak természetesen joga van eldönteni, hogy akarja-e folytatni a haderőfejlesztési programot, és ha igen, akkor milyen formában és mekkora összeggel.
Azt is elmondta, hogy világszerte nagyon kevés szolgáltató tud ilyen integrált, digitalizált rendszereket biztosítani. Úgy véli, hogy egy ilyen feladatra célszerű hazai szolgáltatót választani, ha van ilyen, hiszen így lehet teljesen biztosra menni, hogy a katonai adatok, titkok nem kerülnek külföldi, illetéktelen kezekbe.
Magyar Péter földbe döngöli a 4iG-t: gigászi állami szerződést bukhat, milliárdos forgalomban zuhan a részvény
Borús volt a hangulat a magyar eszközök piacán a hét utolsó kereskedési napján, a forint mellett a pesti tőzsde fő indexe is jelentősen gyengült kora délutánig. A vert mezőnyben is mélyen alulteljesített a 4iG, melyek kurzusa 11 százalékot zuhant.
A sajtóban csütörtökön megjelent hírek szerint a 16 év után távozó Orbán-kormány hadügyminisztériuma még a választások előtt egy óriási, 1,3 ezermilliárd forint értékű keretszerződést kötött a 4iG-vel. A frissen beiktatott Magyar Péter miniszterelnök azonnal jelezte, hogy teljes egészében felül fogják vizsgálni a keretszerződést, a már benyújtott első, 30 milliárd forintos számlát pedig nem fogják kifizetni a társaságnak.
A 4iG árfolyama egyébként a tavaly novemberi csúcs elérése óta leszálló ágban van, a politikai papírként számon tartott részvény esése pedig felgyorsult az áprilisi választásokat követően. A vállalat piaci értéke a pénteki jelentős eséssel együtt már 58 százalékkal zsugorodott az év eleje óta.
