Az FHB Lakásárindex értéke 242,34-ről 249,30-ra változott 2017 második negyedévére, így az első negyedévhez képest 2,9 százalékot emelkedtek az árak nominálisan.
A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan közel 62 százalékkal, míg reál értéken közel 59 százalékkal emelkedett.
Az FHB Lakásárindex jelenleg a válság előtti maximumhoz képest több mint 24 százalékkal magasabb szinten áll, vagyis lassan közel negyedével kell többet fizetnie a lakásvásárlóknak az ingatlanokért, mint 2008 első negyedévében.
A drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió áll az élen, itt 2016 átlagos lakásáraihoz képest közel 12 százalékkal emelkedtek az árak. A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól nem jelentős, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország más részeinek is sikerül felvennie a versenyt a lakásárak növekedését illetően. A legkisebb változás a községeket jellemezte, ahol mindössze 1,6 százalékkal mentek fel az árak.
Budapest vezet
A mélyponthoz képesti drágulásban egyértelműen Budapest vezet, ahol közel 80 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért 2017 első félévében mint a mélyponton. Bár a főváros sokáig őrizte vezető szerepét az áremelkedésben, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország más részeinek is sikerül felvennie vele a versenyt a lakásárak növekedését illetően.
Budapesten a mélyponthoz képest a belváros drágulása kiugró, az V. VI. VII. és VIII. kerületekben az árak duplázódtak 2017 első félévére. De szintén kiemelkedő volt a III., IV. XV. X. és I. kerületekben az árak emelkedése, ahol 80 és 100 százalék között volt az árak növekedése. A legkevésbé a pesti peremkerületek árai változtak a mélyponthoz képest, de még így is meghaladta a 60 százalékot szinte valamennyi esetében a drágulás mértéke.
A korábbi jó teljesítménye ellenére már nem a pesti belvárosban volt a legnagyobb a lakásár rally, sőt a többi kerülethez képest az V. meglehetősen szerényen teljesített. Az árak az I., a VIII., a XV. és a XXI. kerületekben nőttek a leginkább, ahol 14 százalék felett volt a változás mértéke. Szintén jellemző, hogy a korábban kevésbé drágult kerületek esetében is számottevő árnövekedés volt megfigyelhető, 11-14 százalék között mentek fel az árak a XVI., a XVII. és a XVIII. kerületekben.
Dübörögnek a lakásépítések
A lakásépítések tovább dübörögnek hazánkban, 2017 első három negyedévében több mint 32 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. Sok, az új lakásokat terhelő áfacsökkentést kihasználó fejlesztő megkezdett projektje a végéhez közeledik, ami látszik az épített lakások számának idei évi növekedéséből is, az év első három negyedévében közel 8 ezer lakás készült el, ami 50 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – írja az FHB Lakásárindexe.
A lakásépítések ugyan dübörögnek, mégis sok a bizonytalanság az újlakás-építések körül. A munkaerőhiány ugyanis jelentősen nehezíti a projektek megvalósulását, ami pedig az építőipari megrendelés-állomány növekedésével csak tovább fokozódhat. 2017 első három negyedévében több mint 28 400 lakásépítési engedélyt adtak ki Magyarországon, ami a tavalyihoz képest is több mint 32 százalékos emelkedést jelent, 2015 azonos időszakában kiadottakhoz képest pedig megháromszorozódásról lehet beszélni. Az építési engedélyek számát tekintve Budapest vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, már az év első 3 negyedévében több engedély született, mint tavaly egész évben, az engedélyek száma közelítette a 11 ezret. Az épített lakások száma az idei évben növekedésnek indult, az év első három negyedévében közel 8 ezer lakás készült el, ami 50 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az utolsó negyedévben azonban egy jelentősebb növekedésre lehet számítani, több nagy lakásprojekt esetében is erre az időre tervezik az átadást.
A hitelezés kedvezően alakul
A lakáshitelezés a lakáspiac szempontjából továbbra is kedvezően alakul. A háztartásoknak nyújtott forint lakáshitelek szezonálisan igazított értéke március és október között végig meghaladta a havi 50 milliárd forintot, sőt októberben már megközelítette a 60 milliárd forintot is. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2017 októberében további enyhe csökkenést követően 4,5 százalék volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 4,3 százalékos szinten mozgott.
Az év első félévében valamivel több, mint 55 ezer adásvételre került sor Magyarországon, vagyis kevesebbre, mint 2016 azonos időszakában. Az adásvételek száma minden településtípus esetében csökkent, a legnagyobb visszaesés Budapesten volt tapasztalható, ahol kevesebb, mint 14 ezer tranzakcióra került sor, míg 2016 és 2015 első 6 hónapjában még 15 ezer felett mozgott a számuk, a mérséklődés 11 százalékos volt.
Hozzá kell azonban tenni, hogy az adásvételek számában az új lakás tranzakciók még nem jelennek meg az átadott lakások alacsony száma miatt, így főként Budapesten a fenti számnál magasabb lehetett az adásvételek száma
– írták.
Mi a gond az újlakás-piacon?
Az új lakásépítések jelentős lendületet kaptak az eladásukat terhelő áfakulcs tavaly év eleji 27-ről 5 százalékosra történő csökkentésével. Az ezután elindított projektek lassan a befejezésükhöz közelednek, ami egyre inkább az átadott lakások számában is látszik. 2017-ben például Budapesten már 1000-rel több lakást adhatnak át az év végéig, mint a tavaly, a következő években pedig még nagyobb számban készülhetnek el otthonok. 2018-ra a legalább 4 lakást tartalmazó projektekben található új otthonok száma közelítheti a 9 ezret, de 2019-es várható befejezéssel is már több mint 7400 lakás építését jelentették be a fejlesztők a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint.
Munkaerőhiány
A lakásátadások csúszásában óriási szerepet játszik a munkaerőhiány, a fejlesztők nagyon nehezen találnak megfelelő kivitelezői kapacitást. Magyarországon nagyon sok szektorban okoz jelentős problémát a munkaerőhiány. Az országban több mint 73 ezer üres, betöltetlen álláshely volt 2017 harmadik negyedévében, ami azt jelentette, hogy az üres álláshelyek aránya 2,4 százalékot tett ki az említett időszakban. A különböző gazdasági szektorokat azonban nem egyformán érinti a hiány.
Ezekhez képest az építőiparban a 3377 betöltetlen álláshely első ránézésre nem tűnik kiemelkedőnek, 8. helyen áll a gazdasági szektorok között az üres állások számát illetően. Az üres álláshelyek arányát tekintve már romlik a kép, 2,7 százalékos eredménye az 5. legrosszabb a különböző gazdasági ágak között. Ami miatt azonban különösen nagy gondokat okoz az emberhiány, az az, hogy az utóbbi két 2 évben növekedett meg jelentősen az üres álláshelyek aránya. Az építőipar toronymagasan vezeti az üres álláshelyek aránya esetében bekövetkező változási listát, közel 190 százalékkal volt magasabb az üres álláshelyek aránya 2017 harmadik negyedévében, mint 2 évvel korábban, ilyen mértékű helyzetromlásra pedig semelyik szektorban nem volt példa. A betöltetlen álláshelyek száma pedig folyamatosan növekszik az építőipar jelentős megrendelés-állományának köszönhetően – olvasható az FHB Lakásárindexében.
