A KAP-nak kell vezetnie a fenntarthatóbb mezőgazdaságra irányuló áttérést, elő kell segítenie az ágazat válságokkal szembeni ellenálló képességének erősítését, és támogatást kell nyújtania a mezőgazdasági termelők bevételeihez és megélhetéséhez – szögezi le az Európai Bizottság a 2020 utáni közös agrárpolitikáról szóló közleményében. A brüsszeli testület célként fogalmazza meg, hogy a KAP teljes mértékben igazodjon a mezőgazdasági termelők mindennapi munkáját megkönnyítő innovációhoz, csökkentse a bürokráciát, segítse elő a generációváltást, és erősítse az európai hagyományok és a családi mezőgazdasági üzemek alapját képező európai vidéki térségeket.
A közleményben szerepel, hogy a tagállamok választhatják majd ki – nemzeti vagy regionális szinten – az uniós szinten meghatározott célok megvalósításához általuk előnyben részesített eszközöket. Mindegyik tagállamnak el kell fogadtatnia egy úgynevezett KAP-stratégiai tervet, amely magában foglalná a termelők jövedelemstabilizálását, valamint a piacok egyensúlyát szolgáló első és a vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazó második pillér beavatkozásait is.
A bizottsági közlemény szerint behatóbb vizsgálatot igényel a közvetlen kifizetések kötelező felső határának meghatározása – úgy, hogy elkerülhető legyen a munkahelyekre gyakorolt negatív hatás –, valamint az is, hogy a nagyobb mezőgazdasági üzemek támogatásának korlátozása érdekében fokozatosan csökkenő kifizetéseket is be lehetne-e vezetni. Mint emlékezetes, egy néhány hete megszellőztetett verzióban a bizottság felvetette a támogatások üzemenként 60-100 ezer euróban való maximálását.
A közleményben a korábban kiszivárgott számok sem szerepelnek már – mutatott rá a Világgazdaságnak nyilatkozó Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központ vezetője. Szerinte ez arra utal, hogy a háttérben még folynak a viták, elsősorban a pénzügyi mozgástérről. A közleményből kiviláglik, hogy a következő KAP-ban a tagállamok nagyobb önállóságot kapnak nemzeti agrárstratégiájuk megfogalmazásában és végrehajtásában. De – hangsúlyozta a szakértő – az e feletti brüsszeli ellenőrzés mikéntje, szigora még nem tisztázott. A régóta hangoztatott egyszerűsítés jelei sem látszanak a tervezetben. Korábbi tapasztalat – tette hozzá –, hogy az egyszerűsítés kiemelt célként való megfogalmazása valahogy mindig ellenkező eredményt ér el.
Az uniós csatlakozás, majd később a szabályozási változások – például a tejkvóta-kivezetés – tapasztalata, hogy nem erősségünk a felkészülés – mondta Fórián Zoltán. Mivel még legalább két évünk van az új KAP bevezetéséig, már most el kellene kezdeni agrárstratégiánk kidolgozását és a szükséges nemzeti források meghatározását – figyelmeztetett.
Az eddigiekből kiindulva nem kétséges, hogy a KAP fennmarad, és továbbra is a jelenlegi pillérekre épül majd. A pénzügyi keretek szűkülése borítékolható, a mérték az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint nem lesz drasztikus, 10-15 százalék körüli lehet. Ezt ellensúlyozhatja a társfinanszírozás megjelenése az első pillérben. Ha ez elkerülhetetlen, akkor Magyarország érdeke az lenne, hogy legyen felső korlátja. Ellentétben a második pillérrel, ahol most is működik a társfinanszírozás, és nincs is felső korlátja.
A szakértő szerint az is bizonyos, hogy senki nem számíthat arra, hogy enyhébb feltételekkel, könnyebben juthat agrártámogatáshoz. Sőt, sokkal inkább a környezetvédelmi előírások további szigorodása, betartásuk még keményebb számonkérése várható.
