Az új tárolás egyik lényeges eleme az, hogy vékonyabb falú lemezhordókban kerülnek az említett hulladékok a Bátaapátiban lévő létesítmény föld alatti kamráiba – ismertette az igazgató a rendezvényen –, a köztük lévő helyet pedig aktív cementpéppel töltik ki. A másik az, hogy a hordókat az eddigi íves falú helyett egyenes falú, medence alakú kamrákban helyezik el, tehát a helykihasználásuk 20 százalékosról 50 százalékosra nő. Az eredetileg szükségesnek tartott 16 kamra helyett elég hatot kialakítani, ami 18 milliárd forint megtakarítást jelent.
Forrás: MTI – Soki Tamás
A vékonyabb hordók használatának azért nincs egészségügyi kockázata, mert kiszámoltuk, mekkora sugárterhelés érhet egy dolgozót, és ehhez igazodva minden negyedik hordósort betonfallal zárnak el
– válaszolt Kereki Ferenc a Világgazdaságnak.
A bátaapáti létesítmény első kamráját 2012-ben nyitották meg, az utolsókat pedig majd a paksi atomerőmű leszerelésekor. Az, hogy az erőmű reaktortartálya milyen radioaktivitásúnak minősül, a leállítás után, húszévi pihentetés végén dől el.
Az RHK-nak van két másik tárolója is. Az egyik Pakson, ahol ideiglenesen őrzik az atomerőmű kiégett fűtőelemeit. Nemrég ennek a tárolónak is javították a helykihasználását, és ezzel is spóroltak 4-5 milliárdot. A másik Püspökszilágyon van, oda a kis és közepes radioaktivitású (jórészt intézményi, jellemzően kórházi) hulladékok kerülnek véglegesen. (Ezekért az idén az RHK már házhoz ment.) Bár e két létesítményt folyamatosan fejleszti a társaság, Kereki Ferenc szerint hosszú távon a püspökszilágyit be kellene zárni, mert annak a feladatait is el tudja majd látni a bátaapáti létesítmény.
A nemzetközi szabályozás szerint a sugárzó hulladékokat véglegesen abban az országban kell elhelyezni, ahol azok keletkeztek. (A külföldön újrahasznosított fűtőelemek végső maradékát is vissza kell szállítani a küldő országba.) Ettől szigorú feltételek figyelembevételével el lehet térni, elsősorban, mert nincsenek minden országban a tároláshoz szükséges, megfelelő kőzetek.
„Magyarországon vannak, de azt nem tartom elképzelhetőnek, hogy valamely hazai tárolóba külföldi sugárzó hulladék kerüljön. Nem kaptunk olyan kérést sem, hogy ennek a lehetőségét vizsgáljuk” – reagált a Világgazdaság felvetésére az igazgató. Mint hangsúlyozta, hiába is lehetne sok pénzt kérni a tárolásért, egy ilyen döntést aligha fogadna el a társadalom. Ő maga sem támogatná.
Lassabban emelkedik a Mecsek, mint gondolták
A társaság a negyedik tárolójának egyelőre csak keresi a végső helyét a Mecsek nyugati részén. Az idei kutatások egyik fontos eredménye, hogy a hegy nem emelkedik a korábban feltételezett ütemben – egymillió év alatt több tíz métert –, ezért a hulladékot sem kell majd az eredetileg tervezett mélységbe levinni azért, hogy idővel ne kerüljön túl közel a felszínhez. A munka négy éve indult a bodai térségben. Tavaly Bakonya közelében fúrtak, jövőre Bükkösdnél. A helykeresés 87 négyzetkilométeren indult, amit 10 négyzetkilométerre kívánnak szűkíteni. Ennek érdekében 2017-ben már ki tudtak zárni egyes alkalmatlan területeket a kutatásból. Előbb-utóbb ki kell jelölni egy föld alatti laboratórium helyét is, hogy helyben vizsgálhassák a kőzetmintákat.
