Kilenc év alatt ötszörösére nőtt az izlandi Keflavík repülőterének forgalma, és az idén már eléri a tízmilliós utasszámot, ami a 334 ezer lakosú ország esetében rekordszámba megy. A helyi nemzetközi repülőtér hamarosan kétszer ennyi utast tud majd fogadni, mivel kapacitását 2025-ig megduplázzák, cargoközponttal bővítik, s erre a mai tervek szerint egymilliárd dollárt költenek. Izland szerepe ezzel jelentősen felértékelődik az Európa és Amerika közötti légi forgalomban, két légitársasága, az Icelandair és a fapados Wow Air egyre több közvetlen járatot indít Kanadába és az Egyesült Államokba, míg az ottani nagyok, a Delta, a United, az American és az Air Canada bázisrepülőtérként használja vagy tervezi használni a fővárostól 30 kilométerre fekvő Keflavíkot. Nem szólva a Wizz Airről, amely tavaly óta közvetlen járatokat üzemeltet Budapest és Reykjavík között.
Forrás: AFP
A repülőtereket üzemeltető állami társaság, az Isavia vezérigazgatója, Bjorn Oli Hauksson a Bloombergnek elmondta, hogy 2011 óta 372 millió dollárt költöttek arra, hogy az Eyjafjallajökull vulkán egy évvel korábbi kitörésével újra felfedezett és turistaparadicsommá vált ország méltóképpen tudja fogadni a látogatókat. Noha az Isavia a profitját évek óta az utolsó koronáig a fejlesztésekre teszi félre, Hauksson szerint kötvénykibocsátásra is szükség lesz, ebben számítanak a külföldi befektetőkre. Kína az egyik biztos partnerük, a távol-keleti ország kiemelt érdeklődést tanúsít az izlandi turizmus infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló beruházások iránt.
Pár éve még egy 12 négyzetkilométeren fekvő saját üdülőkomplexum építését is tervezték, de az izlandiak nem kértek a „Chinatownból”.
Izlandnak meg kell találnia a kényes egyensúlyt, ami abból áll, hogy úgy vonzza magához a nemzetközi tőkét, hogy cserébe ne árusítsa ki az országot. A következő öt évben a befektetések 21 százalékos növekedését várja a reykjavíki kormány, s nem többet, mert azzal túlfűtötté válna a már most forrponthoz közelítő izlandi gazdaság. A „hűtés” tavaly jól sikerült, a központi bank számításai szerint a 3,7 százalékra csökkent a 2016-os 7,4 százalékos rekordról. Izland 2008, a pénzügyi összeomlás óta rendezte sorait, igaz, még 10 milliárd dollár kellene ahhoz, hogy az azóta elmaradt infrastrukturális beruházásokat pótolják.
