Évek óta egyre kevesebb vállalkozás kerül a felszámolás sorsára

Már harmadik éve csökken a felszámolás alá került cégek száma Magyarországon, hisz amíg 2014-ben 17,4 ezer, addig tavaly már csak 6,8 ezer ilyen típusú eljárás indult – állapította meg a Világgazdaság a Nemzeti Cégtár adatbázisa alapján. A csődeljárások száma már 2013 óta esik, abban az évben 147 esetet regisztráltak, 2017-ben pedig mindössze 37-et.

A gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásáról az 1991. évi, azóta többször módosított csődtörvény rendelkezik. A törvény szerint például a csődeljárás során az adós fizetési haladékot kap, ha csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás célja az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során kártalanítsák a hitelezőket.

Ágazati bontásban tavaly a kereskedelemhez és a gépjármű-javításhoz kötődött a legtöbb, 2048 felszámolási eljárás, megelőzve az építőipart (904) és a feldolgozóipart (619). Bár a dobogóról lemaradt, sok felszámolás indult az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (574), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén (548), továbbá a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban (529) is. A csődeljárások terén a feldolgozóipar volt az éllovas 9 eljárással, utána az ingatlanügyletek szektora (8), illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás következett (6).

Nem meglepő Közép-Magyarország túlsúlya a regionális bontásban, hiszen a Nemzeti Cégtár adatbázisa szerint a tavaly Magyarországon működő 572,5 ezer vállalkozás 56,6 százaléka Budapesten és környékén volt bejegyezve. Így a központi régió magától értetődően vezeti a felszámolás alá került gazdasági társaságok listáját 3571 céggel. E tekintetben a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét felölelő Dél-Alföld a második (832), a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magába foglaló Észak-Alföld pedig a harmadik (646). A csődeljárások terén is Közép-Magyarország az első 15 üggyel, megelőzve a Közép-Dunántúlt (8) és a Dél-Alföldet (6).

A csőd- és felszámolási eljárások számához hasonlóan 2015 óta mérséklődik a kényszertörlések száma is; akkor 35,2 ezer ilyen típusú eljárás indult, tavaly pedig már csak 16,6 ezer. A végelszámolási eljárások száma ellenben nőtt: a 2017-ben regisztrált 10,1 ezer eset előtt 2013-ban mértek legutóbb öt számjegyű eljárást. Végrehajtás alá is több, 52,8 ezer vállalkozás került, a mutató értéke 2016-ban 48,2 ezer, 2015-ben pedig 46,7 ezer volt.

Cégalapításban is az élen

A nagy számok törvénye alapján nem meglepő, hogy Közép-Magyarország vezet a cégalapítások terén is: Budapesten és környékén tavaly 16,5 ezer vállalkozás indult útjára. A felzárkóztatandó vidéken, az úgynevezett konvergenciarégiókban e tekintetben is szoros a verseny, az Észak-Alföldön 1984, a Dél-Alföldön pedig 1896 céget hoztak létre az elmúlt évben, de nem jelentős a lemaradása a Közép-Dunántúlnak (1866) sem. Ez a statisztika is az ország vízfejűségét tükrözi, a 2014–2020-as uniós ciklus területalapú forrásai részben a koncentrációt hivatottak oldani. Így, bár ma ötből három cég a központi régióhoz tartozik, csak minden huszadik pályázaton elnyerhető forint érhető el a fővárosból és vonzáskörzetéből.