Az európai részvénypiacot is felforgatja az Nvidia, a Nokiát már az egekbe is lőtte
Egymás után köti a nagy kaliberű megállapodásokat az Nvidia az európai tőzsdei cégekkel. Hétfőn egy müncheni mesterségesintelligencia-adatközpont építését jelentették be, amelyet a Deutsche Telekommal (DT) terveznek cirka egymilliárd eurós bekerülési értéken, másnap már a Nokiával együtt közölték, hogy egymilliárdot, csak nem eurót, hanem dollárt fektet az amerikai csipgigász a finn vállalat részvényeibe.
Jensen Huang nem csak kritizál
S míg a DT részvényei érdemben nem reagáltak az Nvidiával kötött megállapodás hírére, a Nokia papírjai közel 20 százalékkal – 5,46 euróról 6,39 euróra emelkedve – lőttek ki a bejelentésre, de napközben 27 százalékos pluszban is járt az árfolyam.
Persze a Magyar Telekom anyavállalatával tervezett müncheni adatközpont kapacitása eltörpül például a SoftBank, az OpenAI és az Oracle által üzemeltetett texasi központhoz mérten, lévén előbbi nagyjából 10 ezer grafikus processzort (GPU) állít csatasorba, míg Texasban a tervek szerint mintegy 500 ezer GPU zakatolhat majd.
Ugyanakkor végre valaki tesz valamit Európa vészes lemaradása ellen a mesterséges intelligencia területén. Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója bebizonyítja, hogy nemcsak kritizálni tudja az EU-t a szerinte iszonyatosan lassú infrastruktúra-fejlesztés miatt, hanem elsőként lép a tettek mezejére is, pedig hát elsősorban nem az ő feladata lenne a vén kontinens felzárkóztatása.
Februárban amúgy az Európai Bizottság bejelentett egy 200 milliárd eurós programot, amelynek célja a mesterséges intelligencia kapacitásának megháromszorozása öt-hét éven belül. A megvalósítás azonban sajnálatosan elakadt, merthogy azóta sem határozták meg az egyértelmű elosztási kritériumokat.
Visszatérve a müncheni projekthez, örvendetes, hogy a még csak papíron létező adatközpontnak már az első ügyfele is megvan, s nem is akárki, hanem Európa legnagyobb vállalata, az SAP vállalt kötelezettséget a partnerségre. Ezt a felek olyan fontosnak tartják, hogy a DT-vezér Tim Höttges és Huang mellett, az SAP első embere, Christian Klein is részt vesz majd Berlinben a novemberi hivatalos bejelentésen.
Az egekbe lőtte a Nokia részvényeit az Nvidia
A befektetők fantáziáját sokkal inkább megmozgató Nokia-ügylettel az Nvidia közel 166,4 millió részvényhez jut 6,01 eurós darabáron, amivel egy 2,9 százalékos pakettre tesz szert, a finn technológiai cég legnagyobb részvényesei közé emelkedve.
Nem véletlen tehát, hogy a Nokia részvényei a keddi 6,7 eurós árfolyamcsúccsal tíz éve nem látott szintre erősödtek, amivel együtt a finn cég árfolyama egyetlen hónap alatt 60 százalékkal erősödött.
A Nokia keddi közleménye azt is hangsúlyozta, hogy az Nvidia stratégiai befektetése folyományaként a két vállalat együttműködik a mesterséges intelligencia telekommunikációs hálózatokba való beépítésében és az adatközpont-infrastruktúra kiépítésében.
A Financial Times szerint az Nvidia befektetése egyértelműen igazolja a Nokia stratégiáját, mely szerint a hálózati infrastruktúrától eltávolodva a mesterséges intelligencia és a felhőszolgáltatások által kínált gyorsabb növekedés irányába bővíti tevékenységét.
Másrészt a megállapodás értelmében a Nokia – amely áttörést kíván elérni a következő generációs ultragyors vezeték nélküli technológia fejlesztésében – hozzájut az Nvidia technológiájához, hogy ennek segítségével korszerűsítse 5G-s és 6G-s hálózatait, amihez egy új, a legújabb Blackwell grafikus processzorokon futó Nvidia-számítógép áll majd a rendelkezésére.
A mesterséges intelligencia ugyanis beépíthető a vezeték nélküli hálózatokba, hogy azok gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek, illetve hogy lehetővé tegyék a hálózatüzemeltetők számára a forgalom jobb monitorozását, az energiafogyasztás kezelését és a spektrum kiosztását.
Az Nvidia kedden, az Omdia elemzőcégre hivatkozva közölte, hogy az említett célokat kiszolgáló az „AI-RAN” technológia piaca várhatóan eléri a 200 milliárd dollárt 2030-ra.
A Nokia-partnerség ugyanakkor elősegíti az amerikai érdekek előmozdítását is azáltal, hogy biztosítja, a vezeték nélküli technológia amerikai hardveren működjön
– emelte ki Jensen Huang kedden.
Kontinenseken átnyúló terjeszkedésbe fogott az Nvidia
A több mint 5000 milliárd dolláros tőzsdei kapitalizációjú Nvidia amúgy proaktív befektetési politikájával sorozatosan nyújtogatja a csápjait a technológiai szektortársai felé.
Szeptemberben egy rekordösszegű, 100 milliárd dolláros befektetést jelentettek be az OpenAI-ba, a mesterséges intelligenciát működtető adatközpontok közös kiépítése céljából.
Ezt követően egy 5 milliárd dolláros befektetést hajtott végre az Intelben, miután az Egyesült Államok kormánya is 10 százalékos részesedést szerzett Huangék bajba jutott riválisában. Ezzel a lépéssel amúgy nem akármilyen piros pontot szerzett az Nvidia a hazai csipgyártás fellendítését szem előtt tartó Trump-adminisztráció szemében.
A közelmúltban aztán saját ügyfeleit is megörvendeztette néhány befektetéssel, többek között 500 millió fontért vették a brit Nscale részvényeit, s részt vettek a denveri Crusoe legutóbbi finanszírozási körében, amely több mint 10 milliárd dollárra értékelte az MI-infrastruktúra-céget.
