Kulcsfontosságú a jó energiamix

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi előrejelzése most először tartalmazott egy fenntartható fejlődési forgatókönyvet is, amelynek középpontjában a párizsi egyezményben foglalt klímavédelmi célok elérése áll – emelte ki minapi előadásában Hárfás Zsolt, az Atomenergiainfo portál szakértője. Mint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezvényén ismertette, az IEA várakozása szerint a globális villamosenergia-termelés a 2016. évi 24,8 ezer terawattóráról 2040-re 36 ezerre, azaz a korábbi másfélszeresére nőhet. E kereslet úgy elégíthető ki, ha (a 2016-os adatokhoz viszonyítva) az atomerőművek által előállított áram mennyiségét több mint a kétszeresére, a megújulókét pedig csaknem a négyszeresére emeljük, miközben a fosszilis alapú erőművek által termelt villamos energia mennyiségét közel a felére csökkentjük. Csupán így érhető el, hogy az energetikához köthető szén-dioxid-kibocsátás a vizsgált időszakban 57 százalékra csökkenjen.

Mindez – mutatott rá Hárfás Zsolt – egybeesik az Európai Bizottság jövőképével, amely szerint szem előtt tartandó, hogy az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix egyik fontos eleme, és 2050-ig várhatóan az is marad.

A német kormány azonban – a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után – úgy határozott, hogy leállítja atomerőműveit, és jobban ösztönzi a megújuló energiaforrások hasznosítását. A terv megvalósítása tart, ám számottevő „mellékhatások” is jelentkeztek. Így például tavaly a németországi beépített áramtermelő teljesítménynek a nap- és a szélerőművek együtt majdnem a felét adták, ám – mivel az időjárás függvényében működnek – a termelésnek csak bő negyede jutott rájuk. Közben megkezdődött a nukleáris blokkok leállítása is, tehát a németországi áramigényt egyre nagyobb arányban elégítik ki fosszilis energiahordozók felhasználásával. A gázüzemű áramtermelés két év alatt 46 százalékkal nőtt, az ország oroszországi gázimportja tavaly 53,4 milliárd köbméteres csúcsra ugrott, ezen belül egy év alatt meghaladta a teljes magyarországi lakosság gázigényét. Ráadásul 51,2 millió tonna feketeszenet is importált az előzetes adatok szerint, és bővíti a barnaszén bányászatát.

Az eredmény: közel ötszörös megújuló alapú kapacitása ellenére nyolc év alatt csak egymillió tonnával nőtt a szén-dioxid-kibocsátása, pedig 2020-as céljához további 155 millió tonnát kellene teljesítenie. „Ez lehetetlen, nincs esélye a német klímacélok teljesítésének” – jelentette ki Hárfás Zsolt. Mindennek tetejébe az árak is elszaladtak. (Az Eurostat adatai szerint januárban az átlagos berlini lakossági áramár 70,72 eurócent volt, ami a magyarországinak a két és félszerese.)

A szakértő a németországival szemben a hazai elképzeléseket, azaz a nukleáris és a megújuló alapú áramtermelés együttes alkalmazását tartja követendőnek. Magyarországon a növekvő villamosenergia-kereslet kielégítése mellett a termelésből kieső kapacitások pótlását és a 30 százalék körüli importfüggés csökkentését kell megoldani. Ami a pótlást illeti, a 2031-ig reálisan várható 7-8 ezer megawattból a két új paksi blokk eleve 2,4 ezret képvisel. Ebből 2 ezer megawatt a 2020–37 között leállítandó, ma működő blokkok helyét veszi át. Utóbbi négy – károsanyag-kibocsátás nélküli – egység adta tavaly az ország áramtermelésének felét, míg a megújuló csaknem 10 százalékát.

Az importáram csehországi, lengyelországi és ukrajnai széntüzelésű erőművekből érkezik. Részaránya tavaly február 23-án reggel volt a legmagasabb, közel 52 százalékos.