Megdrágultak a logisztikai parkokban lévő, bérelhető helyek a kiadható területek korlátozott volta miatt – válaszolt a Világgazdaság kérdésére a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkára. Bíró Koppány Ajtony ismeretei szerint a mostani, havi négyzetméterárak 4,2–4,5 euró között mozognak, míg három-négy éve még 2,5–3 euróért is lehetett területet bérelni.
A szakembert arról is kérdeztük, hogy adott helyzetben az önkormányzatok látnak-e lehetőséget az erős keresletben, kijelölnek és közművesítenek-e új területeket a logisztikai parkoknak.
Forrás: MTI/Honéczy Barnabás
Elviekben bárhol lehetne fejleszteni, az ipari parkoknál a befektetői szándék, a logisztikánál pedig az árualap a fejlesztések alapkövetelménye. Emellett a gyakorlatban három fő szempont határozza meg a fejlesztési irányokat: a munkaerő, a terület és az infrastruktúra
– közölte a szervezet főtitkára.
Mint rámutatott, ha ezekből egy is hiányzik, esetleg nem megfelelő minőségű, akkor már nem megy a fejlesztés, vagy nagyon nehezen valósítható meg. Persze az ország egész területén vannak akadályok, amelyek gátolják a fejlesztéseket. Budapest környékén alig lehet jó elhelyezkedésű, megfelelő méretű ingatlant találni. Vidéken ingatlan még kerül, de minőségi munkaerőből komoly hiány van.
Sok helyütt különböző infrastrukturális hiányosságok is akadnak, amelyek behatárolják a mozgásteret, vagyis hogy milyen ipari és logisztikai fejlesztést bír el az adott térség.
Mindazonáltal Budapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár kivételével az ország gyakorlatilag bármelyik részére lehetne menni, bármilyen fejlesztéssel, az említett korlátozó tényezők figyelembevételével.
A Világgazdaság megtudakolta azt is, hogy a visszajelzések szerint a hazai logisztikai parkok szolgáltatásai mennyiben felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak, min kellene még fejleszteniük. Bíró Koppány Ajtony válasza szerint e központok szolgáltatásai versenyképesek nemzetközi szinten is, hisz a nagy megbízók többnyire multinacionális cégek, amelyek elvárják a nemzetközi normák teljesítését a hazai szolgáltatóktól.
Nagyobb fejlődési lehetőség elsősorban a kombinált fuvarozásban (nem daruzható pótkocsik vasúti/vízi fuvarozása), a logisztikai technológiák automatizálásában és a versenyképesség miatt a magyar cégek tőkeellátottsági mutatóinak jelentős javításában van.
A logisztikai iparágnak szüksége lenne még néhány „csendes”, piaci növekedést hozó évre és a piaci igényeket jól kezelő támogatási rendszerre ahhoz, hogy az ágazat az ipar 4.0 fejlődésének ritmusával együtt tudjon fejlődni, erősödni.
