Harmadszor készítették el az elemzést, a tavalyihoz hasonlóan a vizsgálatban a 20 ezernél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit tekintették át – közölte az Otthon Centrum.
A két vezető budapesti városrész mellett jó helyezést ért el a fővárosban a VI., VII., IX., valamint a II. és XII. kerület is.
A rangsor végén a fővárosi külső kerületek találhatók, ezek a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelben lévő agglomerációs települések.
A legélhetőbb vidéki városok listáján az élen álló Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén, és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult.
Az összesített lista első tíz helyezettje közé bekerült Szekszárd is.
A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott lakóknak a munkába járás több időt igényel.
A megyei jogú városok többsége szintén a középmezőnyben helyezkedik el.
Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak, a két város a településre költözők számában emelkedett ki a többi város és kerület közül.
Az elemzés szerint az életminőségi mutatók komoly hatással vannak az ingatlanárakra, a fővárosban a belső és a budai kerületek lakásárai a legmagasabbak.
Nem Budapest–vidék-vita az életminőség
Az életminőség változásának szempontjából két részre szakadt Magyarország, amin a vidékfejlesztés átalakítása változtathat – állapította meg egy több évtizeden átívelő tanulmány.