BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jó az atom és a zöld, de kell a gáz is

A következő évek energiapiaci szabályozásának fel kell készülnie az új műszaki trendekre, a decentralizált termelésre és a digitalizáció hatásaira, de ideje frissíteni a területre vonatkozó stratégiákat is – válaszoltak szakértők a Világgazdaságnak az új kormány előtt álló feladatokról készülő sorozatában.

A két új paksi atomerőműblokk építésének előkészítését és a megújuló alapú energiatermelés támogatását is kiemelte a Világgazdaság által megkérdezett mindhárom szakember a leköszönő kormány fontos intézkedései között, ám mást-mást fűztek hozzá attól függően, milyen szemüvegen át vizsgálják a hazai energiapiacot. Mező Csabát, a Deloitte energiaszektorának vezetőjét arra kértük, hogy elsősorban piaci, befektetői oldalról értékelje a meghozott, illetve a várt intézkedéseket. Ifjabb Chikán Attila, az Alteo csoport vezérigazgatója, egyben a BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fejlődésért) elnöke a fenntarthatóságot előtérbe helyező vállalati megközelítésben válaszolt, míg Stróbl Alajos, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese az ország stabil és kiegyensúlyozott energiaellátása feltételeinek szempontjából.

Paks II.: legalább lesz valami

A két új paksi blokk mellett elsősorban az szól, hogy épülnek, hisz ebben az évszázadban az állam más nagyerőmű létesítését még nem kezdeményezte – mutatott rá lapunknak Stróbl Alajos. Az viszont

aggályos szerinte, hogy a meglévő és az új blokkok párhuzamos működésének éveiben 70 százalék fölötti lesz a nukleáris energia részaránya, emiatt ugyanis részben kihasználatlanná, így gazdaságtalanná is válhat a többi nagyerőmű.

Kihívás lesz a radioaktív anyagok sok éven át tartó biztonságos tárolása is. Németországban harminc év alatt már négymilliárd euró ment el az atomerőművek bontására, és még nem értek a végére, miközben a nukleáris energia termelésében élen járó franciák is visszavennének e technológia súlyából a megújulók javára. Világszerte több új atomprojekttel várnak ki, mint amennyinek a megvalósításáról döntenek.

Fotó: MW/Csabai István

Az atomerőmű-beruházást ifj. Chikán Attila elsősorban kapacitáspótlásnak tekinti, de ő is kitért a régi és az új blokkok említett, párhuzamos működése miatti nukleáris túlsúlyra.

Az elmúlt négy év egyik fontos energetikai lépése volt, hogy megkezdődtek a két új paksi blokk építésének előkészületei, a munka pedig – tekintve, hogy aligha várható e téren stratégiaváltás – az elkövetkező években is folytatódni fog

– mondta a BCSDH elnöke. Mező Csaba egyidejűleg arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivitelezés során tervezett negyvenszázalékos hazai alvállalkozói hányad eléréséhez az esélyes hazai cégek számottevő, akár államilag segített fejlesztése válhat szükségessé.

Várhatunk a Metárral

Mező Csaba az utóbbi évek energiatermelésre vonatkozó legjelentősebb jogszabályi változásának a Metár nevű támogatási rendszer bevezetését tartja.

A Metár a korábban működő kötelező átvételi (KÁT) rendszert váltotta fel az új létesítésű, nagyobb erőműveknél, a megújuló beruházások további ösztönzésének és támogatásának céljával. A Metár értelmében a megújuló energia termelője a piacon értékesíti az energiát, és az eladott energiamennyiség után prémiumot kap, amely kompenzálja a támogatott ár és a versenypiaci ár különbségét. A kedvező jogszabályi környezet a napelemes termelés jelentős növekedését okozta, a befektetési célú nagyobb, valamint a háztartási méretű kisebb beruházások elterjedésével.

Azzal, hogy a kormány szabályozási eszközökkel lehetőséget adott a naperőmű-boom kibontakozásának, elégedett a – vállalati stratégiája egyik sarokkövének a zöld energiát tevő – Alteo vezérigazgatója is. „Igaz – tette hozzá –, a lehetőségről az engedélyek kiadása terén már csak múlt időben beszélhetünk. Jelen és jövő időben csak beruházási és termelési oldalról közelíthetjük meg az intézkedést, hiszen az egységek java része épülőben van, illetve akadnak már termelő fotovoltaikus erőművek is.”

Stróbl Alajos viszont figyelmeztetett az MVM nemrég bejelentett, 20 megawattos felsőzsolcai és paksi naperőművei kapcsán: az érintettek nem hangsúlyozzák, hogy a naperőművek átlagos kihasználtsága 15 százalék körüli.

A Metár elveinek és alapjainak elfogadását, valamint a rendszer részleges beindítását üdvözölte ifj. Chikán Attila is, de a kiteljesítését – meglepetésre – nem sürgeti. Véleménye szerint ugyanis előbb frissíteni kell, illetve 2030-ig meg kell hosszabbítani a megújuló energiák hasznosítását célzó Nemzeti cselekvési tervet (NCST), amelynek végleges formájához azonban előbb ki kell derülnie, hogy a 2016 végén beadott és pozitívan elbírált naperőmű-építési engedélyekből mennyi válik ténylegesen valóra. Ám mivel az NCST újrahangolása akár egy évig is eltarthat, a munkához már most, repülőrajtban hozzá kellene fogni. Az idő sürget, a meglévő NCST összeállítói pedig rendelkezésre állnak; a Metárt épp elég lesz felpörgetni 2020-ra, amikor már megvan a Megújuló nemzeti cselekvési terv (MNCST).

Összességében nem túl jók a hazai adottságok a megújulók hasznosítására – mutatott rá Stróbl Alajos.

Mint sorolta, a biomassza magyarországi hasznosítása drága, a vízerőművet pedig nem szeretjük. A sok megújuló mellett (már, ha lenne) ipari méretekben kellene gondoskodni az áram tárolásáról, de erre még nincs érdemi hazai terv, és földrajzi adottságaink sem kedveznek például egy szivattyús-tározós erőműnek. A hazai geotermikus távhőtermelésben viszont hatalmas potenciál (és befektetési lehetőség) rejtőzik – ezt már Mező Csaba emelte ki. A megújuló forrású termelők távhőtarifái szerinte már most is kedvezők, ám egy geotermikus beruházás rendkívül költségigényes. Így az állam a befektetői szándékot növelhetné egy finanszírozási program indításával, továbbá azzal, hogy az önkormányzatokat ösztönzi a geotermikus távhő vásárlására.

Kis gázt kellene adni

A hazai energiatermelés pilléreinek az atom-zöld-szén kombinációt jelölte ki az energiastratégia 2010-ben. Ám mivel azóta eltelt néhány év, ifj. Chikán Attila szerint ráfér egy felülvizsgálat, megújítás a stratégiára, és aktualizálni kellene legalább 2050-ig. Ugyanakkor annak ellenére, hogy e dokumentumhoz a megfogalmazása óta érdemben egyszer sem nyúltak hozzá, a várható beavatkozás a vezérigazgató szerint nem lesz túl mélyreható. A benne olvasható elvek, alapok tudniillik nem változtak, csak az energiaforrások célszámait és a köztük lévő arányokat kell némileg újrahangolni. Ennek az az egyik legfontosabb oka, hogy muszáj radikálisan ráerősíteni a megújuló alapú energiatermelésre.

Igen nehéz most jó energiastratégiát készíteni. A magyar kormány által nyolc éve kijelölt atom-zöld-szén súlypontok mellett például nem látszik, hogyan történne a rendszerszabályozás

– világított rá Stróbl Alajos. A rendszerszabályozáshoz ugyanis gyorsan indítható, jól kezelhető, vagyis gázüzemű erőművek kellenek, de ilyen nincs az állam tulajdonában, ráadásul valami miatt félünk is a gáztól.

A lakosság széles köre mégis gázzal fűt, aminek növelésére még ösztönzi is a háztartásokat a szabályozás az alacsony tarifákkal. (Más országokban a lakosság fizeti a magasabb energiaadót, az ipar pedig a kisebbet, hogy ne sérüljön a versenyképessége.) Ráadásul irreális várakozás az oroszországitól eltérő forrású gázra alapozni. Nem látszik például, hogy Romániából ténylegesen mennyit importálhatunk majd, s még nagyobb tévedés a horvátországi Krk szigetére tervezett kis terminál felől érdemi mennyiségű amerikai gázt várni.

Ifj. Chikán Attila is érvelt a gáz mellett, amellyel – szerinte is – számolni kell a hazai energiahordozó-mix fontos elemeként.

Az ország energiabiztonsága ugyanis aligha alapozható kizárólag a nukleáris és a zöldenergia kombinációjára a technológiagátak, illetve a magas költségek miatt. Ha viszont nem építünk saját, új gázüzemű erőműveket, akkor nemcsak az áramimport esetleges megdrágulásának szolgáltatja ki magát Magyarország, hanem annak is, hogy fogyasztási igénynövekedés vagy krízishelyzet esetén egyáltalán nincs garantálva a hozzáférés a külföldi áramhoz. „Ez pedig nem gazdasági, hanem elsősorban ellátásbiztonsági kérdés” – tette hozzá az Alteo első embere.

A hivatalos energiastratégia harmadik pillére, a szén kapcsán Stróbl Alajos szerint nem valószínű, hogy belátható időn belül szenes blokk épüljön az országban, de e létesítmények működését egyébként is drágává teszi a szén-dioxid-kibocsátásuk után fizetendő adó. Ifj. Chikán Attila a szénalapú áramtermelést egy-két évtizedig még reális opciónak látja, azután már kevésbé. Fontosnak tartja viszont a hazai hőtermelés megújuló alapon történő felfuttatását. Szerinte főként a biomassza- és a Mező Csaba által is említett geotermikus technológiákban kínálkoznak hatalmas lehetőségek. (A hővel az energiastratégia nem foglalkozik, de az MNCST igen.)

Alapelvárás a stabilitás

Az energiaipari befektetések ösztönzésének kulcsa a stabilitás, mivel a befektetők gyakran 20-40 éves időtávra terveznek beruházásaikkal, ami alatt a lehető legbiztosabb megtérülésre törekszenek – fejtette ki a Deloitte szakembere. A közeljövőben számos új technológiai trendre kell felkészülnie a szabályozásnak, s ezek komoly piaci változásokat és bizonytalanságot hozhatnak.

A decentralizált termelés terjedésével a fogyasztók egyre inkább termelőkké is válnak, háztartási méretű (többnyire napelemes) kiserőműveikkel megtermelik a saját energiafogyasztásukat, a többletet pedig értékesítik. A digitalizáció megjelenésével átalakul a közművek és a termelők működése és a fogyasztókkal való interakció módja.

A blokklánc-technológia terjedése lehetővé fogja tenni, hogy a decentralizált termelők és a fogyasztók – kereskedők közbeiktatása nélkül – értékesítsenek és vásároljanak villamos energiát, ezzel tovább ösztönözve a decentralizálást.

Egy ilyen rendszer működéséhez azonban szükség lesz a megfelelő jogszabályi keretek megteremtésére, például a blokkláncszerződés elfogadására.

A technológiai változásokon kívül további kihívásokra is fel kell készülnie a szabályozásnak. Az EU téli energiacsomagja számos, az energiatermelőkre komoly hatású intézkedést tartalmaz, melynek hazai implementálása 2020 után várható. A legfontosabb a további elmozdulás az egységes energiapiac felé, amely nagy lehetőség a termelőknek, ám számottevően növelni fogja a versenyt is.

Az Új ciklus sorozat cikkei:

  • Mezőgazdaság: Versenyképesség-növelésre kellene fordítani a támogatásokat
  • Energia: Jó az atom és a zöld, de kell a gáz is
  • Építőipar: Hosszútávú stratégiát szeretne az ágazat
  • Adózás: Adóreformot sürget a szakma
  • Egészségügy: Rendezni kell az állami és a magánszféra egészségügyi szolgáltatásainak viszonyát
  • Költségvetés: Szigorú fiskális politikára és a növekedés ösztönzésére lesz szükség
  • Közszolgáltatás: Átláthatóbb feltételek a víz- és távhőfronton
  • Foglalkoztatás: Mielőbb a versenyszférába irányítanák át a közszolgálati dolgozók egy részét
  •  

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.