A nukleáris megállapodás érvénybe lépése után gyakorlatilag egymás sarkát taposták a külföldi vállalatok, hogy bejussanak a világtól addig elzárt 80 milliós iráni piacra. Elsősorban az olaj- és az autóiparban igyekeztek kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, csak a bankszektor maradt óvatos. Irán – a Reuters összeállítása szerint – jó néhány szerződést és szándéknyilatkozatot kötött külföldi partnerekkel, és ezeket az üzleteket most veszélybe sodorják az amerikai szankciók.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Olajipar
Total – A francia vállalat volt az első jelentős olajipari szereplő, amelyik megállapodást kötött Iránnal. A 2016. novemberi egyezség a világ legnagyobb gázmezőjének, a dél-parszinak a fejlesztésében való részvételről szólt, de a Total már tavaly októberben jelezte, hogy esetleges amerikai szankciók esetén felül kell vizsgálnia a szerződést. A kínai CNPC iparági források szerint azonnal jelezte, hogy kész a Total helyébe lépni.
DNO – A norvég vállalat volt a második a Total után az iráni piacon. 2016 novemberében írták alá a szerződést, amelyben vállalták, hogy tanulmányozzák a Changuleh olajmező kitermelésében való részvételt.
Tavaly januárban Irán több mint egy tucat ország 29 vállalatát nevezte meg, amelyeknek engedélyt adott ajánlattételre, köztük van a brit-holland Shell, az olasz Eni, a malajziai Petronas, valamint az orosz Gazprom és Lukoil. Szándéknyilatkozatot több külföldi vállalat is aláírt Teheránnal: a dél-koreai Daewoo, a norvég Aker Solutions, az osztrák OMV, az olasz Saipem, a német BASF, az indiai Oil and Natural Gas Corp.
Megújuló energia
A norvég Saga Energy 2,5 milliárd dolláros értékben írt alá megállapodást 2017 novemberében naperőmű építéséről Iránban.
Légi közlekedés
Boeing – Az amerikai repülőgépgyártó 2016 decemberében állapodott meg 16,6 milliárd dolláros értékben 80 gép, köztük 15 Boeing 777-300ER szállításáról az Iran Air légitársaság számára. Az iráni Aseman Airlines 2017 áprilisában 30 Boeing 737 MAX gépet rendelt. Dennis Muilenburg, a Boeing vezérigazgatója a múlt hónapban azt állította, hogy a cégnek nincs rendelésállománya Iránból.
Airbus – Az európai repülőgépgyártó 2016 decemberében jelentette be, hogy megállapodást kötött az Iran Airrel száz gép eladásáról. Tavaly júniusban a Zagros Airlines 20 A320neo és A330neo, az Iran Airtour pedig pedig 45 A320neo megvásárlásáról írt alá szándéknyilatkozatot.
ATR – Irán 2017 áprilisában szerződött a turbólégcsavaros gépeket gyártó, az Airbus és a Leonardo közös tulajdonában lévő európai céggel húsz repülőgép szállításáról.
Lufthansa – A német vállalat tavaly áprilisban jelentette be, hogy utasellátási, karbantartási és pilótakiképzési együttműködésről tárgyal az Iran Airrel.
Vasút
Siemens – A német cég 2016 októberében írt alá megállapodást az iráni vasúthálózat modernizálásáról. Emellett ötven dízel-elektromos mozdony alkatrészellátását is vállalták.
Ferrovie dello Stato (FS) – A legnagyobb olasz állami vasúttársaság tavaly júliusban írt alá 1,2 milliárd euró értékben megállapodást iráni partnerével nagy sebességű vasútvonal kiépítéséről Kum és Arak között.
Alstom – A francia társaság tavaly júliusban állapodott meg egy közös vállalat létrehozásáról, amelyik metró- és HÉV-szerelvényeket gyárt Iránban.
Autóipar
PSA – A francia autógyártó konszern 700 milliós eurós szerződést kötött tavaly májusig. Tavaly 444 600 autót adtak el az országban.
Renault – Tavaly augusztusban írtak alá megállapodást egy közös vállalatról. Ennek része egy újabb, évi 150 ezer autó gyártására képes gyár felépítése. Másik iráni gyáruk 200 ezer darabot gyárt évente.
Mercedes-Benz – A német cég teherautó-gyártásról írt alá szerződést tavaly szeptemberben a Khodróval.
Autoneum – A járművek hő- és hangszigetelő elemeinek gyártásában világszinten piacvezető svájci cég tavaly decemberben hozta nyilvánosságra, hogy szabadalmi megállapodást kötött a Khodróval és a PSA-val.
