A nemzetközi kutatásból a kelet-közép-európai régió és azon belül Magyarország is kivette a részét. Ez azt jelenti, hogy számos egyéb globálisnak mondott felméréssel ellentétben a Worldcom Confidence Index megállapításai nálunk is érvényesek – mondta R. Nagy András, a Worldcom EMEA- régiójának elnöke, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője.
Ez azonban még nem ad okot az örömre, a jelentés alapján ugyanis kijelenthető: térségünk cégvezetői nem túl bizakodók jövőjükkel kapcsolatban. Kiderült, a kelet-közép-európai első emberek optimizmusa meg sem közelíti a globális átlagszintet, azaz 5,6 ponttal alacsonyabb, 19,7 ponton áll. A legborúsabbnak Japán bizonyult, a keleti ország cégvezetői csak 11,7 pontot értek el a felmérés során. Az Amerikai Egyesült Államokban dolgozók a legoptimistábbak, 35,9 pontos eredményük messze felülmúlta a világ térségeiben tevékenykedő vezetők optimizmusát.
Felvetődik, hogy vajon a kelet-közép-európai régió vezetőinek „rettegése” miben áll, mi lehet az oka annak, hogy még az átlagtól is ilyen mértékben elmaradnak. A jelentés erre is rávilágított. Eszerint az alapvető probléma az, hogy a cégvezetők nem igazán bíznak alkalmazottaik azon képességében, hogy megértik és fel is tudják használni a legújabb technológiákat munkájuk során. Amíg ebből a szempontból az összes megkérdezett vezető átlagosan 25,1 pontot ért el, addig a régió nagykutyái csupán 16,7 pontot.
Emellett kétségbe vonják, hogy a cégek termelékenységének növekedési potenciálját növelhetik azzal, ha energizálják dolgozóikat. (Ebben ráadásul a térség nagyobb lemaradásban van: míg a globális átlagszint eléri a 26,4 pontot, addig Kelet-Közép-Európa csupán 16,7 pontot ért el e tekintetben.)
A kutatásból kiderült, hogy a cégvezetők szkeptikusak a szállítóikkal szemben is, és csak kismértékben hisznek abban, hogy partnereik képesek kielégíteni ügyfeleik igényeit (globális átlagszint 26 pont, a térség eredménye 16,7).
Talán ezekből a bizalmatlanságokból adódik a jelentés legfontosabb tézise, hogy a vállalatok 2018-ban saját alkalmazottaikra fordítják majd a legnagyobb figyelmet. A jelek szerint az alkalmazottaknak szánt kiemelt figyelem mögött az a három fenyegetés áll, amely a cégvezetők és marketingigazgatók szemében a legnagyobb veszélyt jelenti az üzleti tervek elérésében. Az első fenyegetés a kormányzati és jogszabályi változások, a második a tehetség hiánya, a harmadik pedig a kiberbűnözés.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
