Ezek a vonalak újulnak meg Lázár János váratlan bejelentése után – sok száz milliárd forintból fejlődik a magyar vasút

Az Európai Beruházási Bank jóváhagyta Magyarország egymilliárd eurós hitelkérelmét, így megnyílt az út a több százmilliárd forintos vasútfejlesztési program elindításához – közölte tegnap közösségi oldalán Lázár János építési és közlekedési miniszter. Ennek apropóján utánanéztünk, hogy milyen felújításokat tervez az állami vasúttársaság a következő időszakban.

Azért is kiemelten fontos a hiteldöntés, mert ezzel lehet, hogy még ebben az évben megkezdődhet több fontos vasútvonal fejlesztése, például a

Magyarországon körülbelül 6500 kilométer vasútvonal van használatban, amelyből 1200 kilométernyit felújítottak ugyan az elmúlt 15 évben, azonban 50 százalékuk még mindig sebességkorlátozott a pályák állapota miatt. A minisztérium számításai szerint csak a szinten tartáshoz évente 90 kilométernyit kellene átépíteni, tehát nem elegendők az EU-s források.

Ezek a vasútfejlesztések valósulnak meg

Hogy milyen konkrét fejlesztések valósulhatnának meg, arról részben már korábbi cikkünkben is írtunk. Pósalaki László, a MÁV pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettese tette közzé a Közlekedéstudományi Egyesület április 10-i bükfürdői konferenciáján, ahol a felújítások pontos listáját is ismertették. Az EIB-projektek prioritási sorrendben vannak feltüntetve.

1. Központi forgalomirányítás fejlesztése 4 vonalon. Ezek 70-es (Budapest–Vác–Szob, 80-as (Budapest–Hatvan–Miskolc–Sátoraljaújhely), 100a (Budapest–Cegléd Szolnok) és 140-es (Cegléd–Kecskemét–Szeged),
2. 140-es vonalon Kiskunfélegyháza–Szeged Rendező vasútvonal korszerűsítése,
3. a 30-ason a Székesfehérvár–Lepsény pályafelújítás,
4. a 20-as vonalon Veszprém–Boba pályafelújítás,
5. Gubacsi híd rekonstrukciója,
6. Városligeti elágazás–Kőbánya-Kispest–Vecsés, Monor–Albertirsa pálya-korszerűsítése, illetve ETCS2 kiépítése Városligeti elágazás–Kőbánya-Kispest között,
7. az 1-es vonalon Almásfüzitő–Komárom szakasz fejlesztése,
8. 7 + 1 transzformátor-alállomás fejlesztése az 1-es, 40-es és 80-as vonalakon,
9. a 142-esen Dabas–Lajosmizse–Kecskemét-vonal villamosítása és elővárosi fejlesztése,
10. Székesfehérvár–Poprác távközlés, erősáram és biztosítóberendezés fejlesztése,
11. Hatvan–Füzesabony egyszerűsített korszerűsítése,
12. eszközbeszerzés, munkagépek,
13. szolnoki állomás pályafelújítása.

A vasútvonalakkal párhuzamosan a MÁV 36 állomás felújítását tervezi, ebből 14-et a Magyar Falu Programon keresztül újítanának meg. Többek között renoválnák Esztergom Kertváros, Martonvásár, Balmazújváros, Villány, Tokaj és Várpalota állomásokat.

Győzött a józan ész: 800 milliárd forintból újul meg a magyar vasút

Lázár János tájékoztatása teljes fordulatot takar. Éppen egy hónapja számoltunk be arról, hogy továbbra sem tud dönteni a Magyar Államvasutak (MÁV) hitelkérelméről az Európai Beruházási Bank (EIB), amelynek igénylése akkor már egy éve húzódott. Így aztán úgy tűnt, a magyar vasút fejlesztése továbbra sem tud érdemben elindulni.

Az EIB-nek benyújtott hitelkérelem alapvetően egymilliárd euróról szól, ez átszámítva nagyjából 400 milliárd forint. A 800 milliárd forint, amelyről a miniszter írt, úgy jön ki, hogy az EIB-hitelt a kormány ugyanennyivel kiegészíti.

Még tavaly augusztusban jelentette be Lázár János, hogy egymilliárd eurós hitelkérelmet nyújt be az Európai Beruházási Banknak a MÁV.

A januári közlekedési infón a miniszter még bizakodó volt az Európai Beruházási Bankkal folytatott tárgyalások kapcsán, akkor azt mondta, hogy ezek új szakaszba léptek. Ám hiába a nagy tervek, egészen mostanáig elmaradt a döntés az EIB részéről. A miniszter megtalálta erre a magyarázatot: szerinte

„Nem lepett meg. Naiv kollégáim közül volt, aki elhitte, hogy döntés fog születni. De ahogy az várható volt, Magyar Péter közbelépett, és Ursula von der Leyenhez fordult, akinek a kabinetfőnöke nagy spanja. Azt kérte, hogy Magyarországról a beruházási bank ne hozzon támogató döntést a választások előtt” – nyilatkozta korábban Lázár János.