Vonzza a dán cégeket a magyar mérnöki tudás

Nagyjából 15 ezer embernek adnak munkát itthon a dán cégek, amelyek a magyar gazdaság stabilitásához és diverzifikálásához is nagyban hozzájárulnak – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetésén. A rendezvényen három külgazdasági attasé boncolgatta, milyen lehetőségeik vannak az adott ország piacán a magyar kis- és középvállalkozásoknak.

Fejlett, innovatív piac a dán, csak 5,8 millióan élnek az országban, mégis két és félszer nagyobb a gazdasága, mint a magyar. Magyarországon felülreprezentált Dánia, és a legkülönbözőbb ágazatokban működő cégek ruháznak be nálunk – emelte ki Lakner Domonkos koppenhágai külgazdasági attasé. Dán sajátosság, hogy a topvezetők erős hálózatot alkotnak, úgy tűnik, egyes vállalatok eleve úgy települnek Magyarországra, hogy egy már itt lévő dán cég hívja őket. A magyar gazdaságban az autóipar dominál, ami Dániában nem számottevő, de a gyógyszer-, egészség- és műanyagipar, illetve a biotechnológia terén kimondottan jelentősek. A dánok kezdik felfedezni a magas szintű magyar mérnöki tudást, a legutóbbi beruházásokat is a kutatás-fejlesztés területe vonzotta: egy gyógyszeripari cég laboratóriumi központot hozott Budapestre, illetve kedden tették le az alapkövét a pécsi Soft Flow biotechnológiai kutatóközpontnak. A hazai vállalkozásoknak a biotermékekkel lehetne jó esélyük a dán piacon, mivel a dánok a legnagyobb biofogyasztók közé tartoznak

– tette hozzá Lakner.

A kínai kapcsolat kormányzati szinten is kiemelt figyelmet kap. Fási Ferenc pekingi külgazdasági attasé szerint a keleti nyitás egy sikeres politika, azt tapasztalja, hogy ennek hatására Magyarország kedvezőbb eljárásban részesül a kínaiak részéről. Emlékeztetett, hogy Kínának szocialista piacgazdasága van, az államnak nagy a hatása a gazdasági folyamatokra. A másik kitörési pont, hogy nagyszámú kínai él Magyarországon, egy részük a kereskedelemfejlesztés területén is aktív. Köztük bőven akad második generációs, aki tökéletesen beszél magyarul és kínaiul is – mutatott rá. Elmondása szerint a magyar vállalkozásoknak nagy kincs a GMO-mentes alaptörvény, mivel a kínaiak a minőséget keresik. Az viszont hátrány, hogy nincs jól bejáratott márkánk, a státusztermékek ugyanis virágkorukat élik Kínában. Nagy lehetőségek vannak a távol-keleti piacon, de nehéz hosszú távon helytállni, ami épp a méretéből fakad. Például egy tesztszállításhoz nem elég egy-két konténer áru, egy bor teszteléséhez is legalább egymillió palackot kérnek, ami a hazai kapacitásból adódóan szinte lehetetlen. A vágási melléktermék viszont felértékelődhet: lényegében mindent, ami egy vágóhídon a kukába megy, el lehet adni a kínai piacon.

Bár a déli nyitás nagyobb láthatóságot hozott, részben a brazil válság miatt az átütő eredmények még váratnak magukra. Csak félmilliárd dollár a kétoldalú áruforgalom Magyarország és Brazília között – mondta László Zsuzsanna, a Sao Pauló-i külgazdasági attasé. A mintegy százezres Sao Pauló-i magyar kolónia azonban bekapcsolódik a helyi gazdaságba, ami jót tesz az országimázsnak. Nehéz piac a brazil, mert messze van és nagyon zárt, ennek ellenére vannak magyar sikerek, például imádják a Naturtex pehelypaplanokat. A vízgazdálkodás és a szennyvíz-technológia nagy kihívás Brazíliában, mivel a szennyvíz 85 százaléka tisztítatlanul folyik vissza a vizekbe. Egy magyar cég, az Organica referenciaprojektként már üzembe helyezte egy berendezését Brazíliában, a Fővárosi Vízművekkel is tárgyalnak a brazil üzletemberek.