az Egyesült Királyság a tengerparti Somersetben elősegítheti új atomenergia-termelő kapacitások létrehozását. Az erőművet a tervek szerint 2023-ban helyezik üzembe, és várhatóan 60 éven keresztül működik majd.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a támogatások összeegyeztethetőek a belső piaccal, a versenytorzulás veszélye korlátozott. Hozzátették, hogy a támogatások negatív hatásai ellensúlyozzák azok pozitív hatásait. Ausztria később a határozat megsemmisítését kérte.
Luxemburg Ausztria kérelmeinek támogatása mellett, míg Csehország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság a bizottság mellett avatkozott be az eljárásba.
Indoklásában az uniós bíróság megjegyezte, hogy
minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a különböző energiaforrások közül kiválassza azokat, amelyeket előnyben részesít.
Ausztria azon érvét illetően, amely szerint a Hinkley Point C-ben használt technológia nem új, a bíróság megállapította, hogy sem az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, sem az Euratom-szerződés nem követeli meg a technológiai innováció fennállását.
A bíróság elutasította azt az érvelést is, amely szerint az Egyesült Királyság beavatkozása nem volt szükséges. A döntés szerint a bizottság helyesen állapította meg, hogy az állam beavatkozása szükséges ahhoz, hogy megfelelő időben hozzanak létre új atomenergia-termelő kapacitásokat.
A bíróság azzal sem értett egyet, hogy az Egyesült Királyságnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. A támogatás ugyanis nem közbeszerzési szerződésnek vagy koncessziónak, hanem egyszerű szubvenciónak minősül.
Süli János szerint az atomenergia fontossága megkerülhetetlen
Süli János, a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, a bíróság csütörtöki határozatát kommentálva közölte, hogy az uniós bíróság döntése igazolta:
az atomenergiának fontos szerepe van és lesz is az Európai Unióban, megőrizve azt az alapelvet, hogy a tagállamoknak szuverén joga dönteni atomerőművek létesítéséről az áramellátás biztonságát és a klímavédelmet célzó energiapolitikai céljaik megvalósításához.
A paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter üdvözli az Európai Unió Bírósága alatt működő Törvényszék döntését, amely hároméves átfogó vizsgálat után megerősítette a brit atomerőmű-projekt uniós jóváhagyását.
Az Európai Bizottság álláspontját támogatva az eljárásba tagállami szinten Magyarország is beavatkozott, így a döntés ennek kapcsán a magyar támogató álláspont elfogadását is jelenti
– jelezte Süli János. A miniszter szerint a brit állásponthoz hasonlóan a Paks II. projekttel Magyarország célja a nukleáris termelőkapacitások hosszú távú fenntartása, és szén-dioxid-kibocsátástól mentes, folyamatosan rendelkezésre álló, olcsón termelő erőművel hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához.
Fotó: MVM Hungarowind Kft.
A Magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy
egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával,
mert így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás – áll Süli közleményben.
