Szomjaznak a hazai vízerőművek is

A július közepén mért 17 megawattról a 6 megawatt körüli tartományba zuhant a hazai vízerőművek teljesítménye, de a Mavir kimutatott a múlt héten 5 megawatt alatti értéket is. A június 22-i 24 megawattról 8 alá esett a víztározós erőművek teljesítménye is.

Noha az adott létesítmények tulajdonosainak nagy érvágás lehet, hogy vízerőműveik áramtermelő képessége két hónap alatt az időszak eleji érték töredékére csökkent, mégsem kerülnek padlóra:

sokuk portfóliójában más tevékenység is hoz bevételt, s számolnak a környezeti hatások miatti termelésingadozással is.

Országos méretekben sem számottevő a kiesés, hisz a vízenergia aránya alaphelyzetben is alacsony a hazai villamosenergia-, de még a zöldáramtermelésen belül is. Inkább az számít kedvezőtlennek, hogy épp egy megújuló alapú villamos energia előállítása csökken, az pedig sovány vigasz, hogy így kevesebb ártámogatást kellett utána fizetni a kötelező átvételi rendszeren (KÁT) belül.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2016 végén 56,49 megawattnyi olyan beépített vízerőmű-kapacitást tartott nyilván, amelynek az áramát a KÁT-ban értékesítették. E vízerőművek tulajdonosai az áramukért együtt 5,27 milliárd forintot kaptak, ebből 2,57 milliárdot tett ki maga a támogatás, a többi az áram piaci ára volt.

A hazai vízerőművek közül a legnagyobb összteljesítménye a kiskörei és a tiszalöki erőművet üzemeltető Tiszai Vízerőmű Kft.-nek van. A kiskörei a Tisza-tó vizét fogja munkára, a tiszalöki a Tiszáét, de a kft.-nek van mellettük napkollektoros rendszere és naperőműve is.

A többi vízerőmű egyikének teljesítménye sem éri el az 5 megawattot, ám közülük több fiatal, illetve felújított. A 2016 végi lista további tizenkét tulajdonost, üzemeltetőt sorol fel. Ezek egyike, a Carpathia Vízerőmű Kft. tavaly például azzal hallatott magáról, hogy az országban egyedülálló módon egy arkhimédészi csigasorral működő törpelétesítményt helyezett üzembe Szentgotthárdnál.

A Hernádvíz Kft. kesznyéteni erőműve azért érdekes, mert a kicsik között még viszonylag nagynak számít.

A Hydro Power Consulting Kft. a békésszentandrási duzzasztóhoz épített néhány éve egymilliárd forintos uniós támogatással egy kisvíz-erőművet a Hármas-Körös bal partján. E céghez köthető a tíz éve szintén uniós kiegészítéssel a Rábára telepített kenyeri vízerőmű is, amely azóta a Kenyeri Vízerőmű Kft. neve alatt fut. A Kapuvári Vízerőmű Kft. a Kis-Rábán aktív Kapuvárnál és Mihályinál. Kiemelendő az Alteo által megvásárolt Sinergy gibárti és felsődobszai „törpéje” is, mindkettő a Hernádra épült.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja