Európában percenként három ember hal meg valamilyen daganatos betegség következtében, 2050-re pedig tíz másodpercenként fog meghalni rák miatt valaki – hangzott el a Pfizer által szervezett bécsi rákellenes konferencián. A kelet-közép-európai régióban csak az országok felében van nemzeti rákprogram, ezeknek a programoknak a nagy része is elavult már, vagy nincs pénz a fejlesztésre, finanszírozásra. A nemzeti rákprogramok fontos elemét képező rákregiszterek létrehozása a szakemberek szerint egy-egy ország költségvetését személyenként fél euróval terheli meg – mondta a Világgazdaságnak Linda Gibbs, a Pfizer onkológiai üzletágának regionális igazgatója.
Kérdésre válaszolva kiemelte, hogy Kelet-Közép-Európában Csehország tud jó példával szolgálni a megbízható rákregiszterek tekintetében; ezek különösen fontosak, hogy a daganatos betegségekről adatokat gyűjtsünk, és lássuk a megbetegedések alakulását egy országban.
A vállalat támogatja az olyan programok kialakítását, amelyek a fenntartható infrastruktúra építését tűzik ki célul. Ilyen például a molekuláris diagnosztika a tüdőrák bizonyos típusainak esetében – e daganattípus előfordulása Magyarországon világviszonylatban is az egyik legmagasabb. Ezeken túl a Pfizer célja, hogy a javuló betegellátás érdekében megossza tudását és tapasztalatait a rákkutatás terén, és támogassa a fejlesztéseket a forrásszűkében lévő országokban.
A régióvezető szerint az onkológiai ellátás fejlesztése érdekében a gyógyszercégeknek össze kell fogniuk a szakma minden érintett területével, ideértve a kormányokat, az egészségügyi és kutatási szakembereket, a betegeket képviselő szervezeteket, hogy olyan rákprogramot alakítsanak ki, amely egyaránt javítja a megelőzést, a felismerést a kezelést és a palliatív ellátást.
A konferencián szóba került a Concord–3 tanulmány, amely a betegség túlélésével kapcsolatos legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazza 71 ország rákregiszterei alapján. A számokból kitűnik, hogy a mellrákos betegek esetében folyamatosan nő az ötéves túlélési arány. Az is látszik, hogy nagy különbségek vannak az egyes országok adatai között, például Ausztráliában 89,5 százalék, Indiában csak 66 százalékos ez a mutató.
Bár az európai adatok a világ legjobbjai közé tartoznak, egy-egy országban a daganatos betegek ötéves túlélése tekintetében itt is jelentős eltérések vannak. Statisztikai adatok szerint Kelet-Közép-Európában a halálozási ráta 31 százalékkal magasabb, mint Nyugat-Európában.
Magyarország például világelső a vastagbélrák előfordulásában, évente mintegy ötezer ember hal bele a betegségbe. Ősszel indul el a harmadik népegészségügyi vastag- és végbélszűrő program, amelyben az egészségügyi kormányzat várakozásai szerint a következő két évben mintegy 2,4 millió – 50 és 70 év közötti – férfi és nő vesz részt. 2019-ig kétféle forrásból fut a szűrőprogram: az egyik mintegy 2,5 milliárd forintos uniós támogatás, amely mintegy 300 ezer ember szűrését teszi lehetővé, a többit hazai pénzből finanszírozzák.
A Pfizer onkológiai üzletágánál 16 készítmény van klinikai fejlesztési fázisban, ezzel a vállalat kutatás-fejlesztési ráfordításainak jelentős részét az onkológiai területre fordítja
– mondta Linda Gibbs. A kutatási programok olyan daganattípusokra koncentrálnak, mint például a petefészekrák, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre, és ahol az innovatív kezelések javuló eredményeket hozhatnak. Az igazgató hozzátette, hogy az áttétes emlőrák területén a közelmúltban végzett kutatások jelentős eredményeket tudtak felmutatni a betegek állapotának javításában.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
