Az amerikai General Electric átalakításával karcsúbb lett a hazai GE is. Mekkora maradt?
Ascsillán Endre: Máshonnan közelíteném meg a kérdést. A GE globális átalakulása révén a vállalat felépítése egyszerűbbé, a társaság pedig erősebbé és hatékonyabbá vált. Ez az átalakulás változásokat hoz a magyarországi jelenlétünkben is. Így, bár a múlt évi lépések nyomán jelentősen csökkent a fizikai dolgozók száma, az exportképességünkön és volumenünkön ez alig érződik – a GE Hungary szinte kizárólag exportra termel. Fontos, hogy a kiszervezett üzletágak és tevékenységek tovább erősödnek és fejlődnek új tulajdonosaiknál. A vízkezelési üzletág tatabányai és oroszlányi gyára a Suezhez került, az ipari megoldások üzletága, amelyben mintegy ezerkétszázan dolgoznak Ózdon, az ABB-é lett, a több mint négy és fél ezer embert foglalkoztató fényforrásüzletágat pedig Joerg Bauer, a GE korábbi elnöke viszi tovább addigi, lámpagyártó pozícióján az eredeti, Tungsram néven, immár a GE egyik legnagyobb kelet-európai beszállítójaként. Az olaj- és gázipari feladatokat az anyacég a Baker Hughesszal közös, 62,5 százalékos GE-tulajdonú és szintén sikeres vállalkozásba vitte ki.
Mi lesz a folytatás?
A. E.: A jövő évben várhatóan lezárul az egészségügyi üzletág átszervezése, ami Magyarországon körülbelül négyszáz embert érint, és egyben új jogi entitás megjelenésével is jár. Egészségügyi üzletágunk nagyon eredményes, innovatív, a maga területén a világon a harmadik legnagyobb, hazánkban főként az orvosi képalkotó diagnosztikához kapcsolódó szoftvereket fejleszt. Az átszervezéssel a GE az erőforrásait három kiemelkedően sikeres üzletágára kívánja összpontosítani: ezek a repüléstechnika, az energia és a Az üzletágakat kiszolgáló, körülbelül kétezer fős Global Operations Üzleti Szolgáltató Központ 2019 elejére e változásokhoz alkalmazkodva szintén rugalmasabb, hatékonyabb lesz. Terveink szerint a feladatok és a dolgozók egy része átkerül magukhoz az üzletágakhoz, egy részüket pedig egy szintén bővítésben gondolkodó stratégiai partner veszi át, a többiek pedig változatlan formában működnek és dolgoznak tovább.
Fotó: Vémi Zoltán
Az energia-üzletág a GE portfóliójában marad, de a múlt év végén 120 fős elbocsátást jelentettek be az ágazat veresegyházi erőműgyárában. Mi most itt a helyzet?
A. E.: A GE Power veresegyházi üzeme nemzetközi szinten is az egyik legproduktívabb és legeredményesebb gyárunk. Az energetikai gépgyártási piac nehézségei miatt mintegy 120 fizikai dolgozót érintő leépítést jelentettünk be, de ez elenyésző hányada a globálisan meghirdetett elbocsátásnak. Statisztikai létszámunk lényegében változatlan maradt, mert azóta – más üzletágakba és jóval magasabb hozzáadott értéket teremtő munkakörökbe – új munkatársakat vettünk fel. Ma minden hazai üzletágunk folyamatosan dolgozókat keres, csak a pénzügyi területen több mint 150 nyitott pozíciónk van.
Az energia-üzletág gyártja majd Paks II. turbinaszigeteit, a projektnél a magyar kormány 40 százalékos hazai beszállítói arányt kíván elérni. Mit tesz ezért a GE?
A. E.: Vállalatunk az Arabelle nevű turbinájával nyerte meg a turbinaszigetek szállítására a Roszatom által kiírt tendert. Ezek a berendezések kizárólag a franciaországi gyárunkban, Belfortban készülnek. Az atomerőművi turbinák gyártása nagyon speciális munka, egy kézen megszámolható a referenciával rendelkező piaci szereplők száma. Természetesen a turbinaszigetekre vonatkozó csomag tartalmaz Veresegyházon készülő berendezéseket is, és olyanokat is, amelyek más hazai beszállítóknak teremtenek lehetőséget. A projekt speciális jellege miatt a beszállítóvá válás hosszas felkészülést igényel, ám ha egy vállalkozás minősítést szerez a turbinaszigethez való beszállításra, azzal nemcsak a Paks II. projekt ajtaja nyílik meg számára.
Mikor és hogyan profitálhatnak ebből a magyarok beszállítók?
A. E.: Folyamatban van azon berendezéseknek és feladatoknak a meghatározása, amelyekre mind a nemzetközi szereplők, mind a hazai vállalatok pályázhatnak szállítóként. Fontos, hogy az ilyen nagyságrendű projekteknél, mint a 12 milliárd eurós Paks II., egy fővállalkozó nem tudja egyesével tartani a kapcsolatot több ezer kis kapacitású beszállítóval, ezért ezeknek a kkv-knak célszerű egy klaszterbe, ernyőszervezet alá tömörülniük, amely eljár a nevükben, érdekükben.
Mit ígér a tavaly kibővített, veresegyházi repülőgépalkatrész-javító GE-üzemnek, hogy a GE-nél a repüléstechnika is súlyponti kérdés lesz?
A. E.: A GE Aviation üzletágunk hazai gyárába épp most érkeznek újabb tevékenységek, és vélhetőleg szükség lesz további, jelentős kapacitásbővítésre is. Ahogyan ugyanis nő az anyavállalat repülőgéphajtómű-gyártása – amely a maga nemében a világon a legnagyobb –, úgy lesz több, jellemzően harminc évig üzemben tartott, javításra és karbantartásra is szoruló repülőgép-turbina használatban.
Ugyanakkor nyitott hazai pozíciók soráról beszélt, és a beszállítás is gond minden nagy hazai cégnél.
A. E.: Valóban, a GE most is több millió dollárnyi áru és szolgáltatás beszerzésére keres magyar beszállítókat, jellemzően kkv-kat, éppen ezért igénybe veszünk minden olyan adminisztratív, financiális, képzési és más segítséget, amelyet a magyar kormány kínál. Ezen a téren nagy előny számunkra a HIPA-val indított együttműködés.
Mi volt ennek a lényege?
Ésik Róbert: Az idén Budapesten, Debrecenben és Nagykanizsán szerveztünk beszállítói fórumot a GE-vel közösen. A rendezvényeken összesen 170 kkv vett részt, közülük több mint száz bekerült abba a folyamatba, amelyben beszállítói minősítést szerezhet. Innen nagyjából másfél év alatt juthatnak el a cégek a tényleges beszállításig. Azoknak a vállalkozásoknak pedig, amelyek nem tudnak fennmaradni a rostán, a felzárkózáshoz testre szabott tanácsadást nyújtunk.
Mely más cégeket segít még a HIPA megfelelő beszállítókhoz?
É. R.: Több, integrátori szerepet betöltő nagyvállalattal igyekszünk közösen megtalálni azokat a kkv-kat, amelyekre szükségük van. Évek óta dolgozunk hasonló módon együtt a Continentallal, a Suzukival, a Jabillal és az Alpine-nal is. Tartunk általános és vállalatspecifikus képzéseket, például oktatjuk a német autóipari szövetség moduljait a minőségbiztosítási rendszerekről a magyar cégek vezetőinek, képviselőinek.
A HIPA és a GE beszállítói fóruma mennyiben tért el azoktól, amelyeket a GE önmaga is szervez?
A. E.: A HIPA és a GE együttműködése kiterjed a lehetséges projektek finanszírozásának lehetőségeire is. Ez azért is fontos, mert sok különböző árut és szolgáltatást kívánunk vásárolni a magyar beszállítóktól. Számos vállalat, beszerző éppen azért választja Magyarországot, mert itt a nyugati minőséghez versenyképesebb áron jut hozzá. A hazai beszállítóknak nagy szerepük volt abban, hogy a GE az elmúlt harminc évben jelentős mértékben vehette igénybe a magyar Eximbank által nyújtott hiteleket és exporthitel-garanciákat.
Mondana erre példát?
A. E.: Indonéziában, két éve, az amerikai GE nem tudott volna versenyképes ajánlatot tenni a magyar és a kanadai Eximbank több százmillió dolláros hitele és a helyi kormány garanciavállalása nélkül. A hazai biztosítását a Magyarországon, a veresegyházi GE Powerben végzett munka, a rendkívül jelentős hozzáadott érték tette lehetővé. Az indonéz állami villamosipari vállalat 25 erőművet vásárolt, amelyeket Veresegyházon szerelünk össze, ezen erőművekkel mintegy négymillió lakos látható el a számtalan szigetből álló, tagolt, ezért egységes, országos elosztóhálózattal el nem látható országban. Hasonló megállapodásra jutottunk Ghánával is.
Hogyan illeszkedik a HIPA tevékenységébe a beszállítói fórum szervezése?
É. R.: A HIPA befektetésekkel foglalkozó, állami tulajdonú menedzsment-tanácsadó cég, vagyis az ügyfélkör elvárásait igyekszik kiszolgálni. A beszállítói fórumok rendezése része a tevékenységünknek, a tanácsadás egyik fontos eleme amellett, hogy felhívjuk a hazai befektetési környezet előnyeire a Magyarországon még nem aktív vállalatok figyelmét, valamint hogy képzéseinkkel segítsük a hazai beszállítók fejlődését. Ez utóbbi azért is nagyon fontos, mert ha fel tudjuk emelni az uniós szintre a hazai kkv-k termelékenységét, az nagyobb hozzájárulást adna a GDP-hez, mint öt-tíz további nagybefektető idecsábítása.
A teljes interjú a Világgazdaság szerdai számában olvasható
