BUX 50,904.91
0.00%
BUMIX 4,315.39
0.00%
CETOP20 2,297.16
0.00%
OTP 17,380
0.00%
KPACK 11,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 230.5
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,410
0.00%
0.00%
ALTEO 1,715
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
NUTEX 16.06
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Nincs szó az orosz gáztranzit megszüntetéséről

Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítése után is folytatódhat az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitszállítása – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, nincs szó arról, hogy az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésével megszüntetnék az orosz gáztranzitot. Azzal az újságírói felvetéssel kapcsolatban, hogy miközben Angela Merkel német kancellár múlt héten garanciákat emlegetett a tranzit fenntartásával kapcsolatban, a Kreml pedig csak annak lehetőségéről beszél, a szóvivő kijelentette, hogy nem feladata a német vezető szóhasználatának értelmezése.

Finnország partvidékénél szeptember elején kezdődött meg a tervek szerint Oroszországot Németországgal majdan összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése, és folyik az építkezés német területi vizekben is.

Fotó: AFP/Stefan Sauer/dpa

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt,

amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát,

egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Fotó: MTI

Hétfőn egyébként Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke – Putyin korábbi utasításával összhangban – elrendelte, hogy a ház szakbizottságai kezdjék meg annak a törvénymódosításnak az előkészítését, amely megkönnyíti majd az ukránok számára az orosz állampolgárság felvételét.

Az orosz elnök a Buenos Aires-i G20-csúcson szombaton tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország nemhogy nem fog tükörintézkedésekkel reagálni arra, hogy Ukrajna a területén bevezetett hadiállapot keretében megtiltotta a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazását, hanem meg is könnyíti az ukránok számára az orosz állampolgárság megszerzését és az országba történő belépést.

Kitüntetik a Kercsi-szorosnál szolgáló partiőrség tagjait

Az orosz parlament alsóházában hétfőn kezdeményezték az orosz parti őrség kercsi incidensben szerepet játszó tagjainak kitüntetését.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet,

ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is.

A Kercsi-híd a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötõ Kercsi-szoros közelében
Fotó: MTI/AP

Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles.

Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

Kapcsolódó cikkek