Jelentős konfliktus alakult ki Moszkva és Kijev között

Évek óta nem látott hevességű konfliktus bontakozott ki Oroszország, illetve Ukrajna és több nyugati szövetségese között hétfőn, miután előző nap egy orosz hadihajók tüzet nyitottak ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót és ukrán tengerészeket ejtettek foglyul. Petro Porosenko ukrán elnök szerdától hadiállapotot vezet be, de ígérete szerint nem korlátozzák a szabadságjogokat és a jövő évi választásokat is a tervezett időpontban tartják meg.

Porosenko tévébeszédében közölte, a hadiállapot szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén. Az erről szóló elnöki rendeletet még az ukrán parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Porosenko hangsúlyozta, a hadiállapot – amely az ukrán jogban a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot – bevezetésére vonatkozó rendelet nem irányoz elő a polgárok jogaival és szabadságjogaival kapcsolatos semmilyen korlátozást, és a választásokat is megtartják a tervezett időpontban.

Az elnök kijelentette, a rendeletben elsősorban a különböző katonai intézkedésekre vonatkozó kérdések szerepelnek: azok az emberi, katonai, pénzügyi tényezők, amelyek az országot ért támadás esetén lehetővé teszik Ukrajna számára az összes forrás mielőbbi mozgósítását. Hozzátette, hogy nem szándékozik teljes vagy részleges mozgósítást elrendelni, de ez a lehetőség adott arra az esetre, ha Oroszország tovább eszkalálja a helyzetet.

A hadiállapot nem jelent hadüzenetet. Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére. A hadiállapot nem jelenti a kelet-ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének elutasítását, erről ma (hétfőn) részletesen is tájékoztattam nyugati partnereinket

– szögezte le Porosenko. Az elnök javasolta a parlamentnek, hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben, jóllehet az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) – amelynek határozata alapján az elnök eljárt – előzőleg 60 napot javasolt.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült.

Porosenko felszólította Oroszországot, haladéktalanul engedje el az ukrán tengerészeket.

Az ukrán vezérkar szerint 23 ukrán tengerész esett fogságba a kercsi incidens során.

Porosenko nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett Oroszországgal szemben az ukrán tengerészek és hajóik mielőbbi elengedése érdekben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésében. Az elnök sajtótitkára szerint Porosenko és Stoltenberg megállapodtak: az incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO-Ukrajna Bizottságot.

Stoltenberg kijelentette: a NATO teljes mértékben támogatja Ukrajna területi épségét és önállóságát, beleértve a nemzetközi jog szerinti területi hajózási jogát felségvizein.

A NATO és az EU már vasárnap önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát.

Az orosz külügyi tárca hétfői közlése szerint súlyos következményekkel jár Kijev arra irányuló törekvése, hogy „az EU-val és az Egyesült Államokkal egyeztetve konfliktust provokáljon ki” Oroszországgal. Moszkva „határozottan tiltakozik” amiatt, hogy az ukrán haditengerészet vasárnap „durván megsértette” az Oroszország „területi vizein” való békés áthaladás szabályait, ami miatt az ENSZ BT sürgős összehívását követelte.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő tudatta: a külügyminisztériumba kérették Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított „agresszív és provokatív ukrán lépések” miatt. Zaharova sürgette, hogy Kijev „a súlyos következmények elkerülése érdekében” haladéktalanul tegyen lépéseket a Kijevben működő orosz nagykövetség biztonságának szavatolása érdekében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország „kénytelen volt” megerősíteni a Kercsi-szoros védelmét, miután ukrán hivatalos személyek többször is kilátásba helyezték a híd felrobbantását.

A brit és a francia kormány is agressziónak minősítette az orosz magatartást a kercsi incidensben.

A német kormány önmérsékletre és párbeszédre szólította az incidens mindkét érintett országát. Steffen Seibert német kormányszóvivő hangsúlyozta: Oroszországnak szabadon kell engednie az elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szintén elítélte az „orosz erőszakot az Azovi-tengeren”. Kijelentette: az orosz hatóságoknak tartózkodniuk kell a további provokációktól.

A román külügyminisztérium „mélységes aggodalmát” fejezte ki a történtek miatt, és úgy véli, az „agresszió” és a nemzetközi jog megsértése aláássa az egész térség biztonságát.

Kína óva intett a feszültség fokozásától a Fekete-tengeren, és a viszály párbeszéd útján történő rendezésére szólított fel.

A lengyel külügyminisztérium szerint Oroszország megsértette a nemzetközi szabályokat az Ukrajnával szemben tanúsított agresszív magatartásával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: az ukrajnai helyzet alakulása miatt folyamatos a kapcsolattartás a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ). Hangsúlyozta: „nyilvánvalóan rossz hír, hogy ha a szomszédságunkban hadiállapotot vezetnek be”. Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédságunkban mindenütt béke legyen, különösen olyan helyeken, ahol sok magyar ember él – mondta.