Új köntöst kaptak a „tündérborok”
A szekszárdi Vida Péter és Xavier Bas, a legismertebb spanyol dizájner közös, egyéves munkájával új címkéket és arculatot kaptak a Vida Borbirtok borai, és átalakították a portfóliót is. A szekszárdi borász 2011-ben nyerte el az Év bortermelője címet, ezután újratelepítették a dűlőket. Ennek eredményeként csaknem három évtized után végre olyan szőlőültetvények állnak rendelkezésükre, amelyek segítségével megmutathatják az igazi szekszárdi terroir-t. Az ültetvények minősége és az idén befejeződő technológiai fejlesztések lehetővé teszik, hogy kompromisszumok nélkül tudjanak borokat készíteni – fogalmaztak.
Xavier Bas több, mára ikonikussá vált márka létrehozását segítette, ifjabb Vida Péter szerint „munkáinak egytől egyig lelkük van, pont, mint a mi borainknak”. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy mindenki megértse: elegáns, kedves borok az igazi szekszárdi borok.
Az egyéves munka során a grafikus Szekszárdra látogatva személyesen is megismerte a Vida családot, bejárta a dűlőket, helyben kóstolta meg a borokat, hogy megértse a „szekszárdiságot”.
A borok címkéje mellett a teljes Vida-arculat és a logó is megváltozott, és felfrissítették a portfóliót. Az alap, vagyis az üzletekbe szánt úgynevezett „Tündérborok” a jó ivású, légiesen könnyed, populáris kategóriát képviselik. A Szekszárd-palackba töltött sorozatot tartják az igazi borvidéki üzenetnek, amelyben egy kadarka, egy kékfrankos és egy bikavér kapott helyet, hiszen ezek tükrözik leginkább az eleganciát és a szekszárdi terroir-t. A pincészet csúcsborát pedig továbbra is a kizárólag a legjobb évjáratokban készülő La Vida házasítás jelenti.
A borok közül a kadarka kapta a legmeglepőbb címkét, amelyet az ültetvény érdekes története ihletett. Évekkel ezelőtt a család japán kereskedő partnere látogatott el a birtokra, és a borkóstolás után az ültetvényt is megnézte, ő nevezte el bonsai-oknak a csaknem százéves, göcsörtös törzsű kadarkatőkéket. „Egy 1920-as kadarkaültetvény ritka dolog és önmagában is érték. Szinte le kell térdelni előtte a műveléséhez, akár szó szerint is, hiszen régi, bakművelésű tőkékről van szó. Az illusztráció – amelyen egy bonsai fa és egy szőlőtőke keveredik – alapja is az az érzés, hogy a szőlő bölcsessége még akkor is nagyobb, mint az emberé, ha ténylegesen nem is magasodik fölé” – magyarázza az alapító, idősebb Vida Péter.
