Irreális ajánlati különbségeket hagyott hátra a recesszió

Nagy feszültséget okoz az építési beruházások közbeszerzési piacán a megrendelésállomány egyik évről a másikra történő számottevő változása, amely éves szinten 35-50 százalékos csökkenést és növekedést is eredményezett már. Miközben az állomány 60 százalékát tavaly már az építési beruházási célú közmegrendelések tették ki, továbbra sincs hozzáférhető árinformációs adatbázis, és nincs a közbeszerzések előkészítését és ár-érték arányosságát biztosító, átlátható költségbecslési, költségkalkulációs rendszer – vetette fel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az ágazat súlyponti problémáit összesítő, a 2019. évre megfogalmazott szakmai anyagában. A napokban közzétett elemzés megállapítja, hogy tavaly kedvező irányba változott a hatályos közbeszerzési törvény, bár további pontosításokra szorul még. Az ÉVOSZ a már elfogadott javaslatain túl szükségesnek tartja: a kormányzat az uniós forrást is igénylő beruházásokat készítse elő úgy, hogy a kiviteli terv pontosított feladataira lehessen pályázni. Ehhez az építési szakszövetség az építészkamarával és a mérnöki kamarával közösen részletes szakmai anyagokat készített, illetve készít. A beruházási folyamatok rendszerének leírásával indokolt a kompetenciákat, a közreműködők hatás- és felelősségkörét szabályozni – szögezik le. Fontos lenne, hogy az ajánlatkérési kiírások a jövőben – az eddigieken túl – tartalmazzák az ajánlatkérő által az adott beruházásra kiszámított becsült értéket, ami ár-érték irányába hangolja az ajánlatokat. Túl kell jutni az építési piac recessziós időszakának irreális mértékű árszóródásán.

Jelenleg az ár minősül meghatározó ajánlati elemnek, és annak kockázatosságát, hogy túl magas vagy túl alacsony, külön vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek. Fontos lenne, hogy az építési-beruházási célú ajánlatoknál az ajánlati ár összetevőit kötelezően viszonyítani kelljen a minimális építőipari rezsióradíjhoz is. Ehhez további jogi szabályozás szükséges.

A feltétel nélkül lehívható bankgaranciák rendszere súlyos visszaélésekre adott lehetőséget, az új Ptk. biztosítékokra vonatkozó rendelkezései és a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) való panaszbenyújtás lényegesen jobb helyzetet eredményezett. Mindezekkel együtt a TSZSZ részéről indokolt útmutatóban rögzíteni ennek a témának a kezelését, eljárási rendjét. A beruházások költségbecslése részben nem megfelelő, részben a műszaki tervek nincsenek összhangban a költségtervekkel, ezért meg kell teremteni a tervezői, beruházói és kivitelezői költségbecslések összhangját.