Feléled a Magyar Piszke Papír – visszatér sok hagyományos, jól ismert márka

Bodrogai Ferenc, a Forest-Papír Kft. fő alapítója 1967 óta dolgozik a papíriparban. A szakember 27 évig a Piszke Papírgyár munkatársa volt, a privatizáció előtti utolsó hét-nyolc évben pedig a kereskedelmi vezetője. Részt vett a Szilvia és a Crepto márkák felépítésében, egy szerencsétlen privatizálás miatt azonban a görög kézbe került gyár csődbe ment, és ezek a régi magyar márkák felszámolóhoz kerültek. Nemrég azonban cége, a Nord-Paper Kft. megvásárolta a három nagy ismert márkát, és nagyjából egy hónapja felvette a Magyar Piszke Papír nevet. Minderre egy három évvel ezelőtt végrehajtott akvizíció során kötött versenytilalmi megállapodás lejárta adta a lehetőséget.

„Három éve eladtuk a Forest-Papír Kft. lakossági üzletágát, a hozzá tartozó fejlesztési területet, gépparkot, márkákat, üzleti szerződéseinket, és 220 munkavállalónk is átkerült az új tulajdonoshoz, az olasz Sofidelhez. Az akvizíció során kötött hároméves versenytilalmi megállapodás – amely szerint a lakossági üzletágban nem fejlesztünk és nem értékesítünk – március elején lejárt, ami lehetőséget ad arra, hogy felélesszük az ismert magyar márkákat” – mondta a Világgazdaságnak Bodrogai Ferenc, a Magyar Piszke Papír Kft. ügyvezetője és fő tulajdonosa. Hozzátette, az üzletág értékesítése után is náluk maradt egy évi csaknem harmincezer tonnás kapacitás, ami a teljes magyar lakossági és intézményi higiéniaipapír-felhasználásnak (százezer tonna) a harmadát teszi ki. Zajlik az új márkák bevezetése, és májustól már elérhetők lesznek a kiválasztott üzletlánc kínálatában is.

A termékek erős ráncfelvarráson és innováción is keresztülmentek, hiszen egy ismert márka nem elég a sikerhez, ha a beltartalom, az ár-érték arány és a kor követelményeinek megfelelő arculat nem társul hozzá. Ehhez egy 600 millió forint értékű beruházást is lebonyolítottak.

„Nagy dobásra készülünk, ami gyökeres változást indíthat az egész iparágban. Kevesen tudják, hogy a palackozott üdítők és ásványvizek után a legnagyobb környezetterhelés fajlagosan a háztartási higiéniai papírhoz kötődik. Rengeteg fóliát használ az iparág a csomagoláshoz, holott nem kell drágábbnak lennie egy terméknek, ha műanyagmentes papírcsomagolást kap. Létrehoztunk egy műanyagmentes termékkört, műanyag fólia helyett papírdobozba csomagoljuk a terméket” – emelte ki az ügyvezető. A környezettudatos innováció azonban itt nem ért véget, az elmúlt években ugyanis elterjedt az a trend, hogy a vásárlók nagy csomagot szeretnének hazavinni, de olcsón, így több gyártó felhabosított papírt teker a középső csévére (dudára). Ez egyfajta olcsósítás, hiszen a tekercs átmérője ugyanakkora, csak kevesebb papír kerül egy nagyobb dudára. Ezzel magasabbak lettek a logisztikai, raktározási és fuvarköltségek egyegységnyi papírra vetítve. Egy átlagos kétrétegű WC-papír-tekercsen 120-140 lap van, a Piszke által gyártott tekercsen azonban 300 lap lesz, és a cséve méretét is csökkentik.

Joggal vetődhet fel a kérdés: ha egyszer már szabadulni akart a vállalkozás a lakossági üzletágától, három évvel később miért lép ugyanarra a piacra? „Több mint tíz évvel az eladás előtt tudtam, hogy meg kell válni a lakossági üzletágtól, mert nem fenntartható. Az üzletláncok annyira fölénybe kerültek a gyártókkal szemben, hogy egy középvállalkozás nem tud ezzel lépést tartani. Látszott, hogy árat nem lehet emelni, miközben egyre drágábban lehet az üzletláncokban maradni. Most azonban elindult egy olyan, környezettudatos hullám, amelyet az innovációinkkal meg tudunk támogatni. Még két-három év, mire a versenytársak is behozzák a papírcsomagolású termékeiket, ennyi időnk van megvetni a lábunkat” – fejtette ki Bodrogai Ferenc. Hozzátette, több üzletláncnak is célja, hogy 2020–2021-ig minimálisra csökkentse a műanyag-felhasználását, ami szintén a három ismert, 14 terméket kínáló márkát segíti. Azért mert újra belépni a lakossági ágazatba a vállalkozás, mert még két további jelentős piacon is jelen van: a horecaszektorban (szállodák és éttermek) és az állami intézmények (például iskolák és közintézmények) piacán.

Magyarországon évente százezer tonnát tesz ki a higiénés papírtermékek fogyasztása, ennek nagyjából 18 százaléka intézményi, 82 százaléka lakossági. Egy átlagos magyar körülbelül tíz kilogramm higiénés papírt használ évente (Ukrajnában ez nem éri el az évi egy kilót, míg a svédek fejenként 28 kilót használnak el). A felhasználás szerkezetét illetően nagyjából 7 százalék a szalvéta, 51-52 százalék a WC-papír, 21-22 százalék a kéztörlő, a maradék pedig a papír zsebkendő. A magyar piac 55 százaléka külföldi kézben van: a Zewa a legerősebb márka, de nagy szereplő még a magyar Vajda Papír , az olasz Sofidel, a szerb tulajdonú Drenik és a skandináv hátterű Metsa Tissue. Ez az öt cég osztozik a magyar piac 85 százalékán gyártás tekintetében. Magyarországon nincs cellulózgyártás, zömében kanadai, finn, orosz és chilei világcégektől vásárolják az alapanyagot a gyártók.

Több lábon állnak

Kereskedelem tekintetében a Magyar Piszke Papírnak 17 százalékos piaci részesedése van, és nem céljuk 20 százalék fölé emelni ezt az arányt, a lakossági szegmensben 10 százalékos részesedés a cél. A cég éves forgalma tízmillió euró, ebből kétmillió euró az export a magyarlakta kárpát-medencei területekre. A cég érdekeltségi körébe tartozó egyik legnagyobb vállalkozás az Assist-Trend Kft.: az elmúlt öt évben piacvezetővé vált a horecaszektorban, teljes körű ellátással higiéniai termékekből és szolgáltatásokból.