Górcső alá vették a hazai fesztiválipart
Két éven keresztül zajlott fesztivál-gazdaságtani kutatás európai uniós támogatásból a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE). Solt Katalin, a kutatás vezetője szerint gyakorlatilag szűz területre léptek, miután az időközben nagyra nőtt magyarországi fesztiváliparról semmilyen átfogó, megbízható, hivatalos adatsort nem lehet találni. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közöl adatokat a moziba és színházba járásról, a fesztiválokról semmilyen gyűjtést nem végez, noha egy reprezentatív felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 60 százaléka vett már részt ilyen rendezvényen. A hatezer magyarországi fesztivál – kisebb-nagyobb falunap, piknik, zenei és gasztronómiai rendezvény és más, fesztiválként értelmezett program – ma már nagyobb gazdasági hatással bír, mint a legkisebb iparágak. A BGE kutatása során 14 ezer fesztiválozót, 1,1 ezer lakost, és – mélyinterjú keretében – 30 szervezőt kérdeztek meg az ország minden régiójából nonprofit és üzleti rendezvényekről.
A gazdasági hatásvizsgálat során azt nézték, hogy országos és megyei szinten mekkora jövedelmet, hozzáadott értéket és adóbevételt generál, valamint mekkora foglalkoztatást eredményez egy-egy fesztivál. Solt Katalin rámutatott, a társadalmi hatást, az életminőség változását, az élményszerűséget csak leírni tudják, számszerűsíteni nem, noha ez is mércéje a sikeres rendezvényeknek. A kutatás révén a teljes hazai fesztiválágazat hatáselemzésére alkalmas modellbe táplált számokból kiderült, hogy a fesztiváltámogatásra költött minden forint 2,2 forintnyi GDP-bővülést generál. Solt Katalin a Világgazdaság kérdésére elmondta: számítási rendszerük a támogatások és a jövedelmezőség megítéléséhez lehet fontos, az induló rendezvények várható eredményeinek kimutatására nem alkalmas, de komoly segítség lehet például a szponzorkereséshez is. A magán- és önkormányzati támogatói szerződések felértékelődnek az állami dotáció csökkenésével, ami az iparág átrendeződéséhez is vezet. Itthon 20 százalék körüli a bevételekben a szponzoráció aránya, külföldön 35-40 százalék a jellemző. Azt egyre több önkormányzat ismeri fel, hogy a fesztiválok hatása összetett és pozitív mind a helyiek életminőségének javítása, mind a hagyományőrzés és a turizmus fellendítése szempontjából.
n Állami zsebből
A kulturális büdzséből a település méretével fordítottan arányos a fesztiválok támogatása: a községekben 22-23 százalékot, a megyeszékhelyeken 10 százalékot tesz ki – hangzott el az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója, Makranczi Zsolt előadásában. Kimutatásuk szerint az Emmi 29 millió forinttal, a Nemzeti Kulturális Alap átlagosan 3 millió forinttal támogat egy-egy fesztivált. Az állami források több mint 50 százaléka fölött diszponáló tárca kevesebb rendezvényt támogat, de azokat nagy összegekkel. | VG
