Elfogadták a megemelt Mol-osztalékot
A Mol az idén mérsékeltebb eredményre számít a tavalyinál – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a közgyűlés utáni sajtóbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy 2018-ban jobb évet zártak a vártnál:, az év közben megemelt előirányzatokat is túllépték év végére.
Az idei, 107 milliárd forintos – részvényenként 142,5 forint – osztalékot rekordösszegnek nevezte Hernádi Zsolt, és kiemelte, hogy
a tavalyi eredmény után az alaposztalék mellett rendkívüli osztalékot is fizetnek a részvényeseknek, amire akkor nyílik lehetőség, ha a vállalat várakozásai és pénzügyi tartalékai azt lehetővé teszik.
A Mol új stratégiájának meghirdetésekor célul tűzték ki, hogy a Közép-Európában elfoglalt piaci pozíciójából kiindulva a vállalat felvegye a versenyt az új trendekkel – hangsúlyozta Hernádi Zsolt.
A társaság három országban piacvezető, négy országban a második-harmadik helyen van, és az egyik legnagyobb kiskereskedelmi hálózatot működteti Közép-Európában
– emlékeztetett.
A jelentősebb változások közé sorolta a fogyasztói szolgáltatások üzletág fejlesztését, példaként említve a benzinkutaknál nyitott Fresh Corner kávézókat, valamint az autómegosztó szolgáltatást, a Mol Limot.
Másik fő irányként említette, hogy a Mol a petrolkémiai területen is szeretne a jelenleginél nagyobb szerepet játszani, ezt a célt szolgálja az 1,2 milliárd euróból megvalósuló tiszaújvárosi poliol gyár. Kiemelte emellett a műanyagok, valamint a használt autógumik újrahasznosításához kapcsolódó tevékenységeket.
Hernádi Zsolt elmondta azt is:
a közgyűlés jóváhagyta Csányi Sándor, Anthony Radev és Martonyi János újraválasztását az igazgatóságba, valamint új tagként megválasztotta Talal Al Awfit. Emellett a felügyelőbizottság és az audit bizottság tagjának választották Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnökét.
Kitért a többi között arra is, hogy a közgyűlés újabb öt évre meghosszabbította az igazgatóság tőkeemelési lehetőségét, a testület szükség esetén 30 milliárd forinttal saját hatáskörben tőkét emelhet.
Ezt az eszközt csak akkor használják fel, ha nagyon muszáj – fogalmazott Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy egy olyan vállalatnál, amely már kétszer volt ellenséges felvásárlás célpontja, nem árt, ha biztosítékok épülnek be az alapszabályba.
Kérdésekre válaszolva az elnök-vezérigazgató elmondta:
a horvát állam két és fél éve jelentette be, hogy vissza kívánja vásárolni a Moltól a horvát olajipari vállalat, az INA részvényeit, de érdemleges tárgyalások azóta sincsenek.
