Célzottabb támogatás segíthetné az energetikai korszerűsítéseket

Azonnali 15 százalékos értéknövekedést, a fűtési költségekben pedig 40-80 százalékos megtakarítást eredményez azoknak a hetvenes-nyolcvanas években épült családi házaknak a hőszigetelése, amelyek mindegyike megérett már az energetikai korszerűsítésre. A körülbelül 1,5-2,5 millió forintos beruházásra az épületenergetikai szabályok közelgő változása is okot ad, hiszen az nemcsak a 2020. decem­ber 31. után átadott új épületeket érinti, hanem a régiek eladása esetén is megkerülhetetlen. Ahol nem kötelező az energetikai korszerűsítés, ott egyszerűen megéri – teszik hozzá a szakértők.

A Magyarországi EPS Hőszige­telőanyag Gyártók Egyesülete országos felmérésbe kezdett a lakosság körében, azt kutatva, hogy melyek a legfőbb felújítási tervek, célok, és milyen vélemény alakult ki a hőszigetelésről. Ezzel párhuzamosan a szakemberek körében azt vizsgálják, hogy mit tudnak a közelgő változásokról, és hogyan alkalmazkodnak az új előírásokhoz. Az eredményeket május végén összegzik. Az egyesület megbízásából időközben Varga Dénes közgazdász megvizsgálta az épületenergetikai helyzetet. Mint elmondta, az évente épített új lakások számának várható visszaesése – különösen 2021-ben és az azt követő években – kivitelezői kapacitásokat szabadíthat fel a lakás-korszerűsítési piac számára. Ennek kihasználását segíthetné elő egy célzottabb támogatási rendszer bevezetése. A felújítások áfakedvezményét az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is régóta szorgalmazza, hiszen a helyzet évről évre romlik, feleannyi lakás újul meg, mint amennyinek kellene. Az ÉVOSZ számszerűsített érvelése szerint a számla nélkül végzett munkák nyomán kieső évi 80 milliárd forintos áfabevétel is érzékelteti, hogy a terület kifehérítése sem halogatható.

A támogatások elosztása és hozzáférhetősége nem tükrözi az „ahol a szükség, ott a segítség” elvét – jelezte a közgazdász. Az új lakások építői vagy vásárlói ugyanis általában nem szorulnak segítségre, hisz igényesebb ingatlanokat keresnek, vagy befektetésben gondolkodnak. A tulajdonosok jövedelmi helyzete és a lakás műszaki állapota között szoros, fordított irányú összefüggés van: minél szegényebbek a lakástulajdonosok, annál valószínűbb, hogy a lakás hőtechnikai szempontból sem felel meg a mai követelményeknek. Ugyanakkor éppen a lakás-korszerűsítési és felújítási munkák finanszírozásában – mutatott rá Varga Dénes – sokkal kisebb az állami támogatások szerepe, mint az új építésű ingatlanoknál, és ez mondható el a hitelekről is.