Dopping a kkv-szektornak
A magyar vállalkozások 99 százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriájába esik, ennek a rétegnek a megerősítését célozza az a kkv-stratégia, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közösen készít. A cégek problémáinak felmérésére öthetes országjáró fórumot szerveztek, nagyjából ezer vállalkozóval beszéltek a nehézségekről, és megoldási lehetőségeket is beépítenek a 2030-ig szóló stratégiába. Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, hogy a digitalizáció, az informatika fejlődése, a termelékenység növelése, az üzleti modellek átalakulása, a generációváltás, az integrálódás a globális értékláncokba, a beszállítói láncok megfelelő kihasználása és az exportpiacra való termelés mind nagy kihívás a kkv-k számára. Továbbá fel kell készülniük egy potenciális világgazdasági lassulásra – tette hozzá.
A vállalkozók szerint nagyok a rájuk nehezedő adó- és adminisztrációs terhek. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta, már eddig is csökkentek a terhek, de látják, hogy a részcélok teljesülésére szigorú szabályokat alkot a kormány, ezért létrehoznak egy munkacsoportot a problémák kezelésére. Hozzátette: az idén egy átlagos magyar vállalkozás adóterhe már csupán 36 százalék, és ha a szociális hozzájárulási adó 11,5 százalékra csökken, néhány éven belül 30 százalék körül lehet. Szintén sok vállalkozásnak okoz gondot a forráshoz jutás, ennek kapcsán az államtitkár hangsúlyozta: a támogatott hitelek mértéke kevesebb mint ezermilliárd forintról ötezermilliárdra emelkedett a kkv-szektorban, igaz, a mikro- és kisvállalkozásokat így sem tudták maradéktalanul elérni a finanszírozással.
Probléma az is, hogy a vállalkozásoknak nincs meg a megfelelő tudásuk a technológiaváltáshoz, és nem tudják, hová forduljanak segítségért. Ezért az ITM létrehozott egy vállalkozói mobilalkalmazást, amellyel a cégek technológiaváltását fogják segíteni. Bővítik a modern mintaüzemek hálózatát is, a tervek szerint 6-12 hónapon belül minden kkv-szegmensnek lesz legalább egy mintaüzeme, ahol a saját valós működési környezetükben tapasztalhatják meg a vállalkozók a technológia kínálta lehetőségeket. A fejlesztések megvalósításához pedig támogatást is kaphatnak.
Az idén 167,5 milliárd forint áll a kkv-k rendelkezésére, ebből 76,7 milliárd forint visszatérítendő, 90,84 milliárd pedig vissza nem térítendő támogatás formájában. Az utóbbiak közül az egyik legfontosabb a 45 milliárdos innovációs forrás, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ír ki a hazai kkv-knak, hogy a prototípusaikat tovább tudják fejleszteni. A negyedik fő probléma, a generációváltás a 100 millió forintos árbevétel feletti vállalkozásoknak több mint a felét érinti. György László újságírói kérdésre elmondta: a stratégia júniusban kerül a kormány elé, és szeptemberben indulhat a megvalósítása.
