A MÁV szerint a Budapest–Hatvan vonal felújítása alatt a növekvő eljutási idő és a vonatpótlás okozta átszállások miatt a korábbiakhoz képest érezhetően csökken a vonalon az utasszám, és év végéig még további visszaesésre számítanak. „A korszerűsített pálya, a megújult állomási környezet és a csökkenő menetidők viszont előrevetítik, hogy a felújított szakaszon jelentősen növekszik majd a vasutat választók aránya, ahogy a székesfehérvári és az esztergomi vonalon is erőteljes utasszám-növekedést eredményezett az ottani beruházás” – emelték ki.
Országosan mintegy 9,8 milliárd forintért végez buszos pótlást a Volánbusz a MÁV-nak – közölte a vasúttársaság a Világgazdaság érdeklődésére. Az erről szóló keretszerződést még 2017 augusztusában írták alá a felek. Az időtartamát 30 hónapra – tehát 2020 februárjáig – vagy a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig állapították meg. Az egyezség értelmében biztosítja például a tömegközlekedési lehetőséget a Volán a február 4-én – a tervek szerint tíz hónapra – lezárt Budapest–Hatvan vonalon is. A feladatra 66 buszt állítottak forgalomba, ezek számos, a fejlesztés által érintett vonatjárat (a miskolci IC, a sátoraljaújhelyi és egri gyors, a gödöllői személy) helyett közlekednek. A legzsúfoltabb miskolci IC-k kiesését csúcsidőben négy–hét, peremidőszakokban három–öt, pénteken és vasárnap hat–nyolc pótlóbusszal oldják meg.
A statisztika szerint a vágányzár életbeléptetése óta május végéig körülbelül 290 ezren utaztak busszal a Budapest–Hatvan vasútvonalon. Ehhez mérten elenyésző az ezzel összefüggésben beérkező panaszok száma: csupán 135 esetet jegyeztek fel, ami azt mutatja, hogy a forgalmas vonal szünetelését mind a MÁV, mind a Volán jól kezeli a körülményekhez képest. Az utasok észrevételei jellemzően a Keleti pályaudvarról való indulási pontra, az IC-buszok túl hosszúra tervezett menetidejére (ezt március közepén korrigálták is), az elővárosi menetrend nem megfelelő betartására és a gödöllői ideiglenes megállók kijelölésére vonatkoztak.
A fejlesztés befejezésével a vasúttársaság azt ígéri, hogy a Budapest–Hatvan vonalon több vonat nagyobb tempóval fog közlekedni. Rákos és Aszód között 100-120, az Aszódot Hatvannal összekötő pályán pedig 160 kilométerre nőhet a sebesség, miután 52 kilométernyi kétvágányú vasúti pályát építenek át. Menetrendi oldalról is számos előny várható: Gödöllőig bevezetik a zónázó rendszert, s ezzel jelentősen csökken az eljutási idő Budapestig. Óránként közlekedik majd gyorsvonat Egerbe, a hatvani és gödöllői zónázó és személyvonatok pedig húszpercenként járnak reggelente munkanapokon a Keletibe.
Ezenfelül tucatnyi egyéb infrastrukturális beruházást is elvégeznek a vonalon. Pécelen, Isaszegen, Gödöllőn, Aszódon és Turán új, széles peronokat, lifteket és gyalogos-aluljárókat építenek. Akadémia-Újtelep néven új megállóhelyet alakítanak ki Rákos és Rákosliget között, az 508. utcánál. A máriabesnyői megállóhely is liftet kap, Gödöllőn teljesen átépítik a H8-as HÉV végállomását. Öt helyszínen felüljárók váltják fel az eddigi szintbeli átjárókat, de a Budapest–Hatvan szakasz valamennyi vasúti műtárgyát rendbe rakják. Összesen 330 új P+R-parkolóhelyet hoznak létre, mindegyik állomáson és megállóhelyen új perontetőket és utastájékoztató berendezéseket szerelnek fel. A települések lakott területei mentén, összesen 28 kilométer hosszan zajvédő falat is felhúznak.
