A német turisztikai szövetség átfogó konjunktúrafelmérése szerint a hotelek 58 és a vendéglátóhelyek 57,8 százaléka látja a munkatársak megszerzését a legnagyobb kihívásnak, miközben a szállodák 39,3 és a vendéglátóhelyek 37,9 százaléka csökkenő eredményességről számolt be, noha a pozitív fogyasztói hangulat és a szinten maradó utazási kedv eredményeként év végéig további 2 százalékos forgalomnövekedésre van kilátás. Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) főtitkára a friss német felmérés kapcsán a Világgazdaság megkeresésére kifejtette: általános és fokozódó probléma a munkaerő és még inkább a szakképzett munkaerő hiánya, mert a minőségi turizmus iránti kereslet és a vendégéjszakák száma valamennyi érintett országban nagyobb mértékben nő már tíz éve, mint a népesség. Amennyiben a problémára nem talál átfogó együttműködési megoldásokat az ágazat, a helyzet tovább romolhat.
A nemrég Ausztriában, a német nyelvű országok turisztikai munkaadóinak tanácskozásán is a középpontba állított probléma kapcsán a házigazdák megoldási javaslatai között szerepelt a növekvő beruházás a dolgozók szállásainak kialakításába, a szakmunkástanulók javadalmazásának emelése, a vonzóbb pályakép, a kollektív szerződések módosítása és szezonkontingensek kialakítása a vendégmunkások számára. A jövő évtől Németország egyszerűsíti a szakképzett munkaerő bevándorlásának feltételeit a harmadik országokból. Az osztrák, a svájci, az északolasz és a luxemburgi munkaadók már most aggódnak, hogy ez olyan erősen fogja befolyásolni a piacot és elszívni az érintett országok elől a munkaerő egy részét, ami további problémákat okoz majd – tudtuk meg Böröcz Lajostól.
Magyarországon is dolgoznak harmadik, azaz nem európai uniós országokból származó munkavállalók, és miután a határon túli magyarlakta területek piaca már kiürült, akik mozdulni akartak, már mozdultak, egyre inkább csak a közeli Ukrajna és Szerbia látszik kézenfekvő megoldásnak. Az ázsiai is képben van, hiszen hatalmas, és már most is több étteremben dolgozik vietnámi, Fülöp-szigeteki, nepáli szakács. Ám ez részben ellenőrizhetetlen folyamat, számtalanszor előfordul, hogy az adott munkavállaló nem rendelkezik a jelentkezéskor feltüntetett, megfelelő képzettséggel és gyakorlattal sem. India is nagy munkaerő-kibocsátó, az onnan érkezők többnyire beszélnek angolul, de az indiaiak fő célpontja egyelőre Németország.
Miközben a repülőtársaságok is folyamatosan, százas nagyságrendben keresnek munkavállalókat vonzó fizetéssel és munkakörülményekkel, a turisztikai ágazat általános európai munkaerőhiányát az érintettek különböző eszközökkel próbálják enyhíteni. Ősszel Pozsonyban áll fel az uniós munkaügyi szervezet, amelynek nem lesz könnyű dolga, hiszen a bevándorlás témájában sem teljesen egységes kormányokkal kell uniós szinten egyeztetnie – értékelte a megoldáskeresés összetettségét a VIMOSZ főtitkára, jelezve, hogy az uniós szintű jelenség árnyékában az érintett országok járatlan utakon is elindulnak időnként. Az általános problémára mégis az együttműködés lehet a megoldás az egyedi, nemzeti megoldásokkal szemben – erre jutottak a német nyelvű országok munkaadói is, akik valójában egymásnak erős versenytársai. Az eredményesen működő osztrák duális képzési modell alkalmazása és a turizmusban sokkal gyorsabban teret nyerő trendek, mint a sharing economy és a digitalizáció nyújtotta lehetőségek kihasználása, ugyancsak napi szintű válaszokat igényelnek az érintettektől – hangsúlyozta Böröcz Lajos.
Csúcságazat volt a turizmus
A VIMOSZ átfogó kutatás indítását tervezi, hogy feltárja, mik voltak a 60-as, 70-es évek csúcságazatát szállodaiparban és vendéglátásban a munkavállalók mozgatórugói, és ennek alapján milyen akciókat kell elindítani ahhoz, hogy az ágazat újból vonzó legyen. A teljes multiplikátor hatással együtt már a 400 ezret közelíti a turizmusban és a kapcsolódó ágazatokban bejelentett munkavállalók száma. A válság időszakában 10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság, amely 2013-ban 364 ezerről indult, és 2030-ra cél a 450 ezer dolgozó. | vg
