Komoly veszélyekre figyelmeztet az MI kapcsán az ENSZ: ez lehet a következő nagy törésvonal?
A mesterséges intelligencia (MI) rohamos térnyerése új korszakot nyit a világgazdaságban, ám egy friss ENSZ-jelentés szerint komoly veszélyeket is hordoz. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) elemzése arra figyelmeztet, hogy az MI szabályozatlan terjedése tovább mélyítheti a globális egyenlőtlenségeket, amit a kutatók „a következő nagy vízválasztónak” neveznek. A technológiai forradalom haszonélvezői és vesztesei közötti különbség ugyanis drámai módon nőhet, ha nem történik célzott szakpolitikai beavatkozás – írja az Euronews.
A jelentés szerint az új technológiák elterjedése soha nem látott gyorsasággal zajlik.
Amíg korábban évtizedekbe telt egy-egy innováció széles körű adaptációja, az MI néhány hónap alatt képes gyökeresen átalakítani munkaerőpiacokat és iparágakat.
A sebesség azonban nagy kihívás elé állítja a fejlődő országokat, amelyek sok esetben nem rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával vagy digitális készségekkel ahhoz, hogy lépést tartsanak.
A nők és a fiatalok a mesterséges intelligencia legnagyobb vesztesei
A tanulmány kiemelten foglalkozik Ázsia és a Csendes-óceán térségével, amely a világ népességének több mint felét adja, és ahol a jövedelmi, egészségügyi és technológiai különbségek különösen nagyok. Bár a régió a globális MI-felhasználók több mint 50 százalékának otthona, a lakosság mindössze 14 százaléka használ ténylegesen MI-eszközöket. Emellett a nők jelentős hátrányban vannak. Nekik Dél-Ázsiában akár 40 százalékkal kisebb eséllyel van okostelefonjuk, ami súlyosbítja a technológiai szakadékot.
Az MI gazdasági hatása ugyanakkor óriási lehet. Az ENSZ szerint az ázsiai és délkelet-ázsiai országok akár 2 százalékponttal növelhetik éves GDP-jüket a technológia segítségével, a termelékenység pedig olyan területeken nőhet látványosan, mint az egészségügy vagy a pénzügyi szolgáltatások.
Az ASEAN-országok a következő évtizedben akár ezermilliárd dollár többletjövedelemhez is juthatnak a mesterséges intelligencia segítségével.
Mindezek ellenére a technológiai fejlődés társadalmi kockázatokat is magában hordoz. A jelentés szerint a nők és a fiatalok vannak leginkább kitéve annak, hogy az MI átírja a munkakörök szerkezetét:
a nők által végzett munkák majdnem kétszer olyan mértékben automatizálhatók, mint a férfiaké, a fiatalok esetében pedig már most csökken a foglalkoztatottság a nagy MI-kitettségű területeken.
Emellett az MI-rendszerek rendszeresen mutatnak torzításokat a vidéki és őslakos közösségekkel szemben, mivel ezek gyakran nem szerepelnek megfelelően az algoritmusokat betanító adatokban.
A mesterséges intelligencia torzít
A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy az importált MI-modellek sokszor nem tükrözik a helyi nyelvi és kulturális viszonyokat, ami tovább nehezíti a technológia igazságos és hatékony alkalmazását.
A digitális készségek hiánya, az informális foglalkoztatás magas aránya és a szabályozási elmaradások tovább fokozzák a kockázatokat.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2027-re az MI-hez köthető adatvédelmi incidensek több mint 40 százaléka a generatív rendszerek helytelen használatából fakadhat.
A jelentés azonban azt is hangsúlyozza, hogy mindez nem elkerülhetetlen. Ha az országok beruháznak a képességfejlesztésbe, a digitális infrastruktúrába és a felelős MI-szabályozásba, a technológia ereje a társadalmi jólét növelését is szolgálhatja.
A mesterséges intelligencia újraírja az online kereskedelmet – a vevő helyett már az algoritmus dönt
Láthatatlan digitális asszisztensek veszik át a vásárlás tervezését: az Amazon, a Walmart és a Target már saját MI-alapú ügynökeiket fejlesztik, amelyek a felhasználók nevében kutatnak, ajánlanak és vásárolnak. A Morgan Stanley szerint a trend néhány éven belül 115 milliárd dollárral növelheti az amerikai e-kereskedelmi piacot.
