Újabb lesújtó listán kénytelen hátul kullogni Európa, ezúttal a mesterséges intelligencia vágta pofon a kontinenst
Megdöbbentő eredményre jutott egy friss jelentés a mesterséges intelligencia (MI) elterjedéséről. A globális Dél fiataljai jóval nagyobb arányban használják az MI-t, mint az európai kortársaik. Sőt, a globális Dél válik a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) leggyorsabb ütemű alkalmazójává – emelte ki cikkében az Euronews a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Cisco technológiai vállalat csütörtökön megjelent kutatásából. A felmérésben több mint 14 ezer ember válaszolt 14 országból 20 kérdésre arról, hogy hogyan használják a generatív MI-t és az internetet.
Bár az MI az egészségügy és a világgazdaság átalakításával kecsegtet, azok az országok, amelyek nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, vagy képtelenek alkalmazkodni a technológiához, könnyen lemaradhatnak.
A 18 és 35 év közötti fiatalok Indiában, Brazíliában és Dél-Afrikában vezetik az MI-használatot, míg számos európai ország – köztük Németország, Franciaország és Olaszország – jócskán lemarad.
Indiában például a válaszadók 66 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen használ generatív MI-t, míg Németországban ez az arány mindössze 19 százalék.
Hol jellemző leginkább a mesterséges intelligencia használata Európában?
Bár az európaiak jóval ritkábban használják az MI-t, mint ázsiai vagy latin-amerikai társaik, a németek, franciák és olaszok fele mégis úgy véli, hogy az MI legalább bizonyos mértékig hasznos. A hollandok óvatosabbak: csupán 44 százalékuk gondolja úgy, hogy az MI-nek van némi haszna.
Ezek az arányok alacsonyabbak a felmérés globális átlagánál:
világszerte a 35 év alattiak 80 százaléka állította, hogy az MI valamennyire segítségükre van.
„A fiatalabb korosztály (18–35 év) és a feltörekvő gazdaságok lakói nagy optimizmussal tekintenek a generatív MI-re, míg az idősebbek, valamint az európaiak és a japánok sokkal szkeptikusabbak” – áll a felmérésben.
Az európaiak abban is kevésbé értenek egyet a társaikkal, hogy az MI hatással lesz a karrierjükre. A holland válaszadók közel egyharmada szerint egyáltalán nem lesz hatása, míg Németországban, Franciaországban és Olaszországban csak valamivel több mint 20 százalék gondolja ugyanezt. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a megkérdezett európaiak többsége vagy nem hisz benne, vagy bizonytalan az MI munkahelyi hatásait illetően.
Az európai válaszadók ráadásul jóval kisebb arányban vettek részt MI-készségeket fejlesztő képzéseken, mint más kontinensek lakói: a franciák és németek több mint 70 százaléka jelezte, hogy semmilyen MI-vel kapcsolatos képzésben nem vett részt. Spanyolországban és Olaszországban valamivel kedvezőbb a helyzet: ott 68, illetve 64 százalék mondta ugyanezt. Ugyanakkor a német válaszadók 33 százaléka, a hollandok 31 százaléka arról számolt be, hogy munkahelyük az elmúlt évben nyújtott informatikai (IKT) képzést.
Néhány európai ország igyekszik felzárkózni az MI-oktatásban: az olasz válaszadók közel 30 százaléka tervezi, hogy a következő évben MI-képzésen vesz részt, míg Németországban ez az arány jóval alacsonyabb.
A franciák több mint fele jelezte, hogy a jövő évben sem kíván MI-képzésben részt venni.
Az európaiak MI-kurzusra való hajlandósága is elmarad a globális átlagtól. Indiában, Brazíliában és Dél-Afrikában a megkérdezettek közel 60 százaléka tervezi, hogy MI-képzésen vesz részt, hogy jobban megismerkedjen az új technológiával.
Az MI-használók aránya Hollandiában a legmagasabb Európában, a válaszadók 25 százaléka számolt be arról, hogy rendszeresen fordul a technológiához segítségért. Németország viszont a skála másik végén áll 19 százalékkal.
Bár a jelentés szerint a fiatalabb generációk és a feltörekvő gazdaságok járnak élen az MI és más technológiák alkalmazásában, „ők vannak leginkább kitéve a negatív mellékhatásoknak is”, például a képernyőfáradtságnak és a digitális kapcsolattartás problémáinak.
Az MI-versenyben Európa kullog, de legalább a lufi kidurranása nem fenyegeti
A hagyományos vállalati értékelési gyakorlatok szerint a technológiai óriások sokszorosan túl vannak árazva. A lufielmélet mellett érvelők sokszor hozzák fel példaként a dotcombuborékot és annak kidurranását. Valóban egy évtizedek óta nem látott korrekció jöhet a tőzsdéken? Vagy esetleg egy új korszakba léptünk, ahol már újra kell definiálnunk minden eddigi tudásunkat az árazás határairól?
