Milyen elképzelésekkel érkezett Budapestre? Mennyire tartja kihívásnak a Liszt Ferenc repülőtér irányítását?
Lassan tizennégy éve dolgozom a repülőtéri üzemeltetés terén, folyamatosan új kihívásokat keresek. A Budapest Airport eredményeit ismertem korábban is, 2011 óta pedig a felügyelőbizottság elnökeként végigkísértem a repülőtér sikeres éveit. Az elmúlt négy év során minden évben két számjegyű volt az utasforgalom bővülése, ami nemzetközi szinten is ritkaság. Budapest attraktív célpont lett, én magam is szeretem, hosszú évek óta járok ide turistaként is. Az elmúlt több mint tíz évben két nagyon komoly nehézséggel kellett szembenéznie a repülőtérnek. Az egyik a 2008-as válság volt, amelyből éppen csak hogy magunkhoz tértünk, és jött 2012-ben a Malév csődje. Az utasok majdnem fele tűnt el egyik napról a másikra. Az elmúlt évek arról szóltak, hogy a pénzügyi és a működésbeli stabilitást, valamint a fejlesztésekhez szükséges feltételeket és erőforrást megteremtsük. Most új korszak kezdődik új fókusszal és új célokkal: a szolgáltatás minőségének emelésével és az utasélmény javításával.
Sokak szerint a reptér elérte kapacitásainak határait, az utasszám további növekedése már csak a kiszolgálás színvonalának csökkenésével valósulhat meg. E téren sok bírálat érte a repteret.
A mostani terminálokkal a csúcsidőszakokban kezdjük elérni a kapacitásunk határait. Nem volt prognosztizálható ez a robbanásszerű utasszám-növekedés, amellyel Magyarország szembesül. Igaz, hogy az elmúlt évek sikeres marketingjének köszönhetően meghaladjuk az európai növekedést, de így a kihívás nagyobb számunkra. Ezért is fontos, hogy legkésőbb 2025-ig elkészüljön az új utasforgalmi épület, amellyel reményeink szerint a mostaninál sokkal nagyobb forgalmat is nagyon magas színvonalon tudjuk kiszolgálni. Az elmúlt években 136 milliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre. Az egyéb kiszolgáló létesítményekkel együtt a Budapest Airport által tervezett fejlesztések összege a következő öt évben meghaladhatja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetre is keressük a megoldásokat. Az idei nyári szezonban például két új biztonsági folyosót nyitottunk, így az utasok és a csomagok átvizsgálásánál átlagosan tíz perc alá szorítottuk a várakozási időt, ami a nemzetközi gyakorlatban átlagosnak mondható. Az indulási csarnok szűkösségére is igyekeztünk megoldást találni: új check-in pultokat építettünk, légitársasági partnereinkkel pedig bővítettük a self chek-in lehetőségeket, és bevezettük az önkiszolgáló poggyászfeladást. A repülőterek sajátossága, hogy egy napon több csúcsidőszakot is kezelniük kell, ez a Liszt Ferenc repülőtér esetében a diszkont-légitársaságok gépeinek gyors kiszolgálása miatt, különösen a kora reggeli órákban nagy kihívás.
A diszkont-légitársaságok kiszolgálása miatt az elmúlt hónapokban a kormánytól is komoly kritikát kapott a reptér, amelynek sajtóhírek szerint az államosítása is napirendre kerülhet. Valóban?
A kormány és a Budapest Airport kizárólag a repülőtér fejlesztéséről tárgyal. Május óta közös munkacsoportban dolgozunk a repülőtér rövid és hosszú távú fejlesztésén és az új infrastruktúra tervezésén. Az új diszkont-beszállítócsarnok építése már ismert, a további elképzelésekről a közeljövőben adunk tájékoztatást.
Az utasok részéről a földi kiszolgálással kapcsolatban is számos kritika érkezik. Igaz, ez nem a repülőtér felelőssége, hiszen a munkát a légitársaságok által választott kiszolgálók végzik. Az utazó mégis azt jegyzi meg például, hogy a budapesti repülőtéren sokat kellett várnia a csomagjára, vagy extra díjat számoltak fel neki. Mit tudnak ez ellen tenni?
Való igaz, gyakran olyan ügyek miatt romlik a repülőtér reputációja, amelyekre a Budapest Airportnak mint üzemeltetőnek nincs ráhatása. A földi kiszolgálás nyitott piac, amelyen a légitársaságok komoly árversenyt gerjesztettek a szolgáltatók körében, többek között ezért is tudnak rendkívül kedvező árakon repülőjegyeket kínálni. Ám a földi kiszolgálók a nyomott szolgáltatói díjakat csak a szolgáltatások színvonalának csökkentésével, kevesebb dolgozóval tudják kigazdálkodni, aminek végül az utazók látják kárát. A Budapest Airport fontolgatja, hogy a maga eszközeivel segíti az utasokat azzal, hogy kedvezményeket ad azoknak a légitársaságoknak, amelyek az utasaik kényelme érdekében magasabb szinten szolgáltatnak. Ugyanakkor úgy vélem, ezt a kérdést szabályozási oldalról kellene megoldani. Nagyon fontos számunkra, hogy a repülőtér működtetőjeként az itt tevékenykedő majdnem százötven szolgáltató partnerünk is a jó minőséget képviselje, mert a pozitív utasélmény így lesz teljes.
Az elmúlt hónapokban fontos átalakuláson ment át a repülőtér, több hosszú távú járat indulását jelentették be. Ismét nagyobb átszállóforgalom várható?
A nemzetközi légiipar alapvetően átalakult az elmúlt években: az ügyfelek egyre inkább közvetlen járatokkal kívánnak eljutni úti céljukra, ezért is jelentenek be a légitársaságok új és új útvonalakat. Budapest, ahogy már említettem, kifejezetten vonzó turisztikai célpont, az idelátogatók jelentős összegeket költenek el, ez pedig erősíti a magyar gazdaságot. A kormánnyal azon dolgozunk, hogy növeljük az átszállóforgalmat, és például a LOT lengyel légitársasággal regionális hubot építsünk. A diszkont-légitársaságok átszállóforgalmát is támogatni kívánjuk új platformokkal, mint a Kiwi.com. Éppen a héten kaptuk meg az egyik legnagyobb járatfejlesztési elismerést, a repülőterek Oscar-díját: a légitársaságok szavazatai alapján a legjobbaknak járó marketingdíjat a Budapest Airport csapata kapta, megelőzve az amszterdami, az isztambuli, a hongkongi és a szingapúri repülőteret. Az elmúlt egy évben harmincnégy új járatot nyitottunk meg, így már összesen negyvenkilenc ország 142 desztinációja érhető el közvetlen járattal Budapestről. Közös cél érdekében dolgozunk, mégpedig azon, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a jövőben is a régió legkiválóbb repülőtere maradjon, és ebben a kormány kulcsfontosságú partnerünk.
