Mi az oka annak, hogy az elmúlt évben növekvő árbevétel mellett romlott az eredményességük?
A tavalyi év a költségnövekedésről szólt. A Ságát is ugyanazok a nehézségek sújtották, mint minden más élelmiszeripari gyártót, hiszen például jelentősen emelkedtek a munkabér- és az energiaköltségek, a munkaerő megtartásához tavaly nekünk is kétszer kellett bért emelnünk. Emellett pedig változtak az élelmiszerkönyvi szabályozások, a gyártóknak, ha továbbra is virsli néven akarták forgalmazni terméküket, meg kellett felelniük a minimális hústartalmat előíró követelményeknek. Ez az egyik oldalon a piactisztulásra volt jó, a másik oldalon viszont költségnövekedéssel járt.
Fotó: VG
Sikerült számottevő változást elérni az idei első fél évben?
Ez a tendencia folytatódott. Reorganizáltuk a szervezetet, a szellemi állomány egy részét le kellett építenünk. Az első fél évben volumenben hoztuk a tavalyi első félévi számokat, árat is emeltünk, de tudni kell, hogy nálunk az utolsó négy hónap a nagyon erős, amikor szombaton is, esetenként pedig vasárnap is termelünk. Erre az évre az árbevételben néhány százalékos növekedést tervezünk, eredményben pedig az idei év jobbnak tűnik a 2018-asnál, de árakban még mindig nem tartunk ott, amit a költségek indokolnának. Egy ilyen brandet fenntartani is költséges, szemben azzal, ha egy cég csak az áruházláncok saját márkás termékeit gyártja. Akkor ugyanis nincs szükség marketingosztályra, nem kell fejlesztésekre költeni.
Húspiaci szakértők szerint az afrikai sertéspestis globálisan emeli a baromfi iránti keresletet, ezáltal az árát is. Ez érződik a Sága piacain is?
Érdemes nem általánosan tekinteni a különböző baromfifajokra, hiszen ezek eltérő helyzetben vannak a piacon, amit hűen tükröz, hogy például a csirkemell ára nem emelkedett. Mi pulykahúst vásárolunk és dolgozunk fel, ez a termék viszont elkezdett drágulni. Emellett a forintárfolyam is sújt minket, ahogy a tenyésztőket is, akik a szóját importból szerzik be.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
