Mi az oka annak, hogy az elmúlt évben növekvő árbevétel mellett romlott az eredményességük?
A tavalyi év a költségnövekedésről szólt. A Ságát is ugyanazok a nehézségek sújtották, mint minden más élelmiszeripari gyártót, hiszen például jelentősen emelkedtek a munkabér- és az energiaköltségek, a munkaerő megtartásához tavaly nekünk is kétszer kellett bért emelnünk. Emellett pedig változtak az élelmiszerkönyvi szabályozások, a gyártóknak, ha továbbra is virsli néven akarták forgalmazni terméküket, meg kellett felelniük a minimális hústartalmat előíró követelményeknek. Ez az egyik oldalon a piactisztulásra volt jó, a másik oldalon viszont költségnövekedéssel járt.
Sikerült számottevő változást elérni az idei első fél évben?
Ez a tendencia folytatódott. Reorganizáltuk a szervezetet, a szellemi állomány egy részét le kellett építenünk. Az első fél évben volumenben hoztuk a tavalyi első félévi számokat, árat is emeltünk, de tudni kell, hogy nálunk az utolsó négy hónap a nagyon erős, amikor szombaton is, esetenként pedig vasárnap is termelünk. Erre az évre az árbevételben néhány százalékos növekedést tervezünk, eredményben pedig az idei év jobbnak tűnik a 2018-asnál, de árakban még mindig nem tartunk ott, amit a költségek indokolnának. Egy ilyen brandet fenntartani is költséges, szemben azzal, ha egy cég csak az áruházláncok saját márkás termékeit gyártja. Akkor ugyanis nincs szükség marketingosztályra, nem kell fejlesztésekre költeni.
Húspiaci szakértők szerint az afrikai sertéspestis globálisan emeli a baromfi iránti keresletet, ezáltal az árát is. Ez érződik a Sága piacain is?
Érdemes nem általánosan tekinteni a különböző baromfifajokra, hiszen ezek eltérő helyzetben vannak a piacon, amit hűen tükröz, hogy például a csirkemell ára nem emelkedett. Mi pulykahúst vásárolunk és dolgozunk fel, ez a termék viszont elkezdett drágulni. Emellett a forintárfolyam is sújt minket, ahogy a tenyésztőket is, akik a szóját importból szerzik be.
Mennyire tudják érvényesíteni a piacon
az alapanyagköltségeik emelkedését?
A kereskedelmi láncokkal szemben nagyon nehéz érdeket érvényesíteni, de ebből a szempontból nagy előny, hogy a Ságát senki nem szeretné kilistázni a polcairól. Nemcsak a Sága, hanem a Falni jó! márkánk is nagyon erős brand lett, emellett pedig ott vagyunk a láncok saját márkás termékeinek gyártójaként is. Piacvezetőként nagy felelősségünk, hogy megpróbáljuk érvényesíteni a megemelkedett költségeket, hiszen elmondhatjuk, hogy a baromfiipar akkor tud árat növelni, ha a Sága is emel. De amikorra érvényesítjük a megemelkedett költségeinket a piacon, eltelik három-öt hónap.
Mit terveznek az exportpiacokon?
A Sága most csak minimális mértékben exportál. Ezen változtatni szeretnénk, ezért meghatároztuk az exportstratégiánkat. A környező szláv országokban látunk egy piaci rést, amelyet ezzel a hatékonysággal és minőséggel be tudunk tölteni. Az idén már elkezdtük a terjeszkedést a cseh és a szlovák piacon, jövőre pedig szeretnénk ezeken a piacon erősíteni, és az egyik déli szomszédunknál is megjelenni. Ezek után 2021-ben a déli régióra koncentrálunk, hogy Horvátországban és Szlovéniában bevezetjük termékeinket, de a terveink között szerepel a lengyelországi értékesítés is. A lengyel élelmiszer-gazdaság nagyon erős, de minőségi szempontból lehet keresnivalónk, akár az említett piacokon versenyezve a lengyelekkel.
Milyen mértékű lehet az exportnövekedés?
Ma az éves árbevételünk 1 százaléka származik exportból, a következő évre pedig azt tűztük ki, hogy érjük el az 5-6 százalékot, 2021-ben pedig már a 10 százalékot is szeretnénk meghaladni.
Továbbra is nagy a bizonytalanság a Brexit körül, de ha bekövetkezik, az hogyan hat
a cégre?
Nem az a kérdés, hogy tudunk-e a jövőben a briteknek szállítani, hanem, hogy milyen extra költségekkel. Számíthatunk arra, hogy többe kerül majd a fuvarozás, például a határon történő várakozás miatt, emelkednek az adminisztrációs költségek, és esetleg vámköltség is szóba jöhet. A Sága a Bernard Matthews csoport tagja, alapanyagunk egy része angol anyavállalatunktól érkezik, tehát itt is várható változás, de megvan a stratégiánk erre.
Az élelmiszeriparban általános probléma
a munkaerőhiány. Ez önöknél is jelentkezik?
Sárvár Ausztria közelsége miatt is speciális helyzetben van, ennek ellenére azt kell mondanom, hogy mi jól vagyunk, sikerült magunkhoz kötni a dolgozókat, megbecsüljük őket. Munkavállalóink 14 százaléka több mint 15 éve dolgozik nálunk, és olyanok is vannak, akik több mint 30, 35, sőt 40 éve a dolgozóink. Az elmúlt fél évben csupán 3,57 százalék volt a fluktuáció, 263 dolgozónkból pedig 254-et teljes munkaidőben foglalkoztatunk. Vagyis, még egy ilyen környezetben is, ahol ekkora a nyomás és ekkora az elvárás, itt tudjuk tartani a dolgozókat. Arról se feledkezzünk meg, hogy a Sága márkanév ereje a jól képzett, tanult fiatalokat is vonzza, Szombathelyről, sőt még Győrből is vannak jelentkezők, amire nagyon büszkék vagyunk.
Említette a Sága márkanév ismertségét. Vannak erre számszerű adataik?
Amikor idekerültem, én is megdöbbentem azon, micsoda ereje van a Sága márkanévnek. Ezt Magyarországon gyakorlatilag mindenki ismeri, a felmérések szerint a Sága és a Füstli a magyar húsipari készítmények kategóriájában a legismertebb ötben benne van. Van egy széles termékkínálatunk, amellyel egyrészt igyekszünk minden korosztályt megszólítani, illetve minden kereskedelmi csatornában jelen vagyunk, még a diszkontokban is. Elmondhatjuk, hogy minden hálózat saját márkás pulykavirslijeit mi gyártjuk, vagyis ha valaki bármely hálózat polcáról levesz egy 140 grammos ilyen terméket, az nálunk készült.
A saját márkás termékek a gyártásuk mekkora hányadát képviselik?
Az összes általunk gyártott virsli mennyiségének 20-25 százaléka a private label, és ezt nem is szeretnénk tovább növelni. Egy cég a saját brandjét építve tud innovatív lenni, fejlesztőcsapatot fenntartani. Mi ebben hiszünk, ennek is köszönhető, hogy piacra tudunk lépni új, E-szám-mentes Füstlinkkel.
Mennyire látják perspektivikusnak
a baromfipiacot más húsfélékkel szemben?
A mi üzemünkben nincs sertéshús. Mi vagyunk a vezető hazai baromfihúskészítmény-gyártók, és azt valljuk, hogy a jövőben is ez lesz a missziónk. Ez részben a múltunkból fakad, hiszen a Sága a múltban egy nagy pulykaintegráció volt, saját telepekkel és vágóhíddal, részben pedig abból, hogy hisszük, a baromfi jelenti a jövőt, hiszen olcsó és egészséges húst biztosít. Egységnyi fehérje előállításához a baromfitartóknak tizedannyi termőföldet kell felhasználniuk, mint a húsmarhatenyésztőknek.
E-számok nélkül
Olyan nagy a zaj a „mentes”-piacon, hogy csak akkor lehet ebből kitűnni, ha mindenmentes termékkel állnak elő, akkor nem kell magyarázkodni – ezzel a felismeréssel láttak neki tavaly az E-szám-mentes Füstli fejlesztésének a Sága Foods Zrt.-nél. Az E-számmal jelzett adalékanyagok között ugyanis egy sor olyan van, amelyet aligha lehet károsnak nevezni – például a C-vitaminnak is van E-száma –, de a fogyasztók szemében ezek mégis negatív tartalmat jelenítenek meg. Egy ilyen termékfejlesztésnél – különösen, ha egy már befutott brandről van szó – a fogyasztók elvárják, hogy se a megjelenésben, sem az ízben ne érezzék, hogy változott volna az adott élelmiszer, és az ára is elfogadható legyen. A húsiparban az élelmiszer-adalékanyagok – különösen a nátrium- és foszfortartalmú vegyületek – szinte kikerülhetetlenek voltak, de a Ságánál a hosszú fejlesztési folyamat során sikerült őket kiküszöbölni. A már a boltokban is megtalálható E-szám-mentes termékek előállítási költsége magasabb, mint az egyéb Füstliké, de az idén még bevezető áron kínálják őket.
