A főváros önmagában kevés lesz a bérrendezés finanszírozásához

Hecker Flórián | Mintegy bruttó tízmilliárd forintjába kerülne a Budapesti Közlekedési Zrt.-nek (BKV), ha teljesítené a szakszervezetek követelését, és végrehajtaná 2020 januárjától az általuk kért 15 százalékos bérfejlesztést. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten úgy fogalmazott az érdekképviseletek igényével kapcsolatban, hogy a fizetésemelés mértéke nem tartható. Ennek finanszírozásához ugyanis Budapestnek, mint a BKV százszázalékos tulajdonosának, nincs pénze. Lapunk információi szerint a jövő évi üzleti terv első verziójában a ráfordítások megközelítik a 150 milliárd forintot – bérfejlesztések nélkül –, ehhez a forrás biztosítása már eleve kérdéses.

A cég működésére rálátó forrásaink szerint a főváros egyedül nem fogja tudni megoldani a BKV-nál a bérek rendezését, az egyetlen útnak az látszik, ha a kormány besegít. Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy elfogadható kompromisszumra fognak törekedni az ügyben, ám értesülésünk szerint a tömegközlekedési vállalat szakszervezetei részéről nem lehet rugalmasságra számítani. A tagság mintegy 80 százalékát képviselő, egymással partnerségben álló Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) nem fog elállni a 15 százalékos bérfejlesztéstől, és egyelőre a 10 százalékos dolgozói felhatalmazással rendelkező Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) is hasonló emelést akar elérni. Az utóbbi gyenge láncszem lehet a szakszervezeti oldalon, mivel egykori elnökük, Nemes Gábor a napokban a BKV igazgatóságában kapott pozíciót. Az EKSZ esetleges megtörésének még sincs különösebb kockázata, ugyanis önállóan nem tud megállapodást kötni a céggel, ellentétben a BKSZSZ–VTDSZSZ párossal.

A bértárgyalás csütörtökön, kora délután kezdődik, és bár egyik félnek sem érdeke, hogy elhúzódjon, konkrét ajánlat a BKV vezetésétől még nem várható. A statisztika mindenesetre a szakszervezetek követelését erősíti: a következő két évben csaknem ezren mehetnek nyugdíjba a társaság mintegy tízezer fős állományából. További probléma a nagymértékű fluktuáció, a kilépések számát egy 15 százalékos emelés már mérsékelhetné. Ezzel ugyanis a leginkább feltöltetlen szakmunkási munkakörökben is bruttó 260 ezer forint fölé emelkedne jövőre a havi átlagbérminimum.