Kiszivárgott az amerikai–iráni megállapodás: megnyílhat a Hormuzi-szoros, feloldhatják a szankciókat – a forint és az állampapírpiac is azonnal reagált
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Irán és az Egyesült Államok között folyó tárgyalások keretében születő szándéknyilatkozat tervezete szerint Washington feloldaná az iráni olajra kivetett szankciókat, a perzsa állam pedig a megállapodás aláírásától számított harminc napon belül megnyitná a Hormuzi-szorost – derül ki az iráni állami média pénteki tudósításából.

A Mehr hírügynökség szerint a 14 pontból álló dokumentum feltételül szabja, hogy a zárótárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Washington előzetesen felszabadítja Irán befagyasztott eszközeinek felét, felfüggeszti az olajszankciókat és megszünteti a tengeri blokádot. A tervezet értelmében valamennyi amerikai katonai erőnek el kellene hagynia Iránt.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek legalább 300 milliárd dollár értékű újjáépítési tervet kellene benyújtania Iránnak. Donald Trump elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok megállapodást kötött Iránnal, amelynek véglegesítése még folyamatban van. Trump azt is közölte, hogy a Hormuzi-szoros az egyezség aláírásával egyidejűleg megnyílna.
Izrael nem vesz részt a tárgyalásokon
Trump elmondta, a lehetséges megállapodásról tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és a régió több vezetőjével is. Netanjahu hivatala megerősítette a csütörtöki telefonbeszélgetést, és közleményében jelezte: bár Izrael nem vesz részt a tárgyalásokon, a kormányfő nagyra értékeli Trump ígéretét, miszerint a végleges megállapodás számos korlátozást fog tartalmazni Irán nukleáris programjára.
A hírekre a pénzügyi piacok élénken reagáltak: az európai részvénypiacok mintegy 2 százalékos emelkedéssel nyitottak, a pán-európai Stoxx 600 index 1,8 százalékkal erősödött. Az olaj ára ezzel párhuzamosan csökkent: a júliusi szállítású amerikai nyersolaj 1,61 százalékos, az augusztusi lejáratú Brent 1,75 százalékos mínusszal forgott.
Régiós hatások: erősödő forint, szigorodó kamatvárakozások
Az iráni–amerikai megállapodás híre a közép-európai pénzügyi piacokon is éreztette hatását. A forint csütörtökön este 1 százalékot erősödött az euróval szemben, közel négyéves csúcsra kerülve, majd pénteken reggel további 0,1 százalékos erősödéssel nyitott, mindez szorosan összefügg Trump bejelentésével, amely szerint a megállapodás megkötése közel van.
A Bloomberg emlékeztet: a forint az áprilisi választások óta összességében már közel 4 százalékot erősödött az euróval szemben, és az iráni békeremények tovább csökkentik a magyar eszközökhöz kapcsolódó kockázati felárat. Erre reagált a Citigroup is: a bank pénteken módosította a magyar állampapírokra vonatkozó ajánlását, és
megszüntette a devizafedezeti pozícióját.
Dirk Willer vezette elemzői csapatuk közleményében azt írták, hogy a Fed várható lazább monetáris politikája és az iráni megállapodás egyre valószínűbb megkötése együttesen csökkenti a forintban tartott magyar kötvények kockázatát. A Citi eredetileg április 10-én nyitotta meg a 2031-es lejáratú magyar állampapírokra vonatkozó pozícióját azzal a várakozással, hogy a Tisza Párt választási győzelme mérsékelné Magyarország kockázati prémiumát.
A régió többi részén is élénkültek a monetáris folyamatok: a cseh jegybank elnöke egy interjúban az inflációs nyomásra hivatkozva jelezte, hogy júniusban erősebb érv szól a kamatemelés mellett, Romániában ellenben hároméves csúcsra emelkedett az infláció, amit az elemzők részben a lej közelmúltbeli gyengülésével hoznak összefüggésbe.



