Ha megnézzük, hogyan változott a globális hőmérséklet 1880-tól napjainkig, akkor azt láthatjuk, hogy 100 évre vetítve 0,8 Celsius fokkal emelkedett a hőmérséklet, ha viszont 1950-től nézzük, akkor már 1,24 fokkal, míg ha 1980-tól nézzük, akkor már 1,6 fok felett van a hőmérséklet-emelkedés mértéke. Tehát egyre gyorsuló hőmérséklet-emelkedés figyelhető meg – fogalmazott Jászay Tamás. Egy másik adatsort hozva kiemelte, hogy ha megnézzük, hogy 1775-től mely évek voltak a legmelegebbek, akkor az látható, hogy az utóbbi évek vannak a lista élén.
A világ klímapolitikai céljai nem kielégíthetőek, de még ezek se biztos, hogy tarthatóak
– mondta Jászay Tamás.
A széndioxid-kibocsátást nézve az amerikai és európai kibocsátások csökkennek, míg az ázsiai országok (különösen Kína) jelentősen emelkedik. Az egy főre vetített szén-dioxid-kibocsátás Amerikában és Európában csökken, viszont Kínában és Indiában még mindig emelkedik. Kínában különösen a gazdasági termelésből adódó kibocsátás nagyobb, mint a helyben elfogyasztott, míg Amerikában és Európában pont fordított a helyzet.
Fotó: Kallus György/VG
A közlekedési szektor vált az elmúlt 20 évben a legnagyobb végső energiafelhasználóvá:
1998-ban még az ipar állt az élen.
Ha ilyen trendeket lát a világ, a politika mindig beavatkozik: az EU28 kibocsátása csökken, ezen belül a közlekedésé viszont növekszik. A járművek széndioxid-kibocsátását igyekszik korlátozni a politika: 40 százalékkal kellene csökkenteni azt 2030-ra. Az autógyártókat így arra kötelezték, hogy 2030-ra az új autók 35 százaléka legyen elektromos vagy alacsony kibocsátású.
Mindezeknek brutális következményei lehetnek az autóiparra, ha ezeket a számokat tartani akarjuk
– hangsúlyozta Jászay Tamás, hozzátéve, hogy ez a cégek profitjának jelentős részét is elviheti. Ha a büntetések, szankciók már ma érvényben lennének, akkor eurómilliárdokról beszélhetnénk, amit a cégeknek be kellene fizetniük.
Magyarországon 2017-ben 64 millió tonnát tett ki a szén-dioxid-kibocsátás mértéke – az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 20 százalékáért pedig a közúti közlekedés volt a felelős.
Nemzetközi példákat hozva elmondta, hogy több országban már jelentős előrelépéseket tettek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében:
Előadásában elmondta azt is, hogy a villamosáram extrém szélsőértékeket mutat a töltő műszaki adottságai és a töltési mód függvényében: nagyon nem mindegy, hogy hol töltjük az elektromos autónkat, meddig és egyáltalán milyen típusú autóról is van szó. Elmondta, hogy az áram áránál 123 forintnál van az az inflexiós pont, ami felett már „nem éri meg” az elektromos autó a hagyományos meghajtásúval szemben.
