Szeptember 30-án magas szintű nemzetközi konferenciát rendeznek az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezésében.

A közlekedés felel a magyar szén-dioxid kibocsátás ötödéért.

A közlekedési szektor vált az elmúlt 20 évben a legnagyobb végső energiafelhasználóvá.

A különféle elektromos hajtású járművek már Budapest utcáin is megjelentek, ugyanakkor még hiányzik az átfogó szabályozás.

Magyarországon jelenleg szabályozási és biztosítási szürke zónának minősül az elektromos közlekedési eszközök használata.

Kisebb távolságokra is észszerű utazási alternatívává válhat a repülés az elektromos gépek fejlesztésével.

Nem csak az autóiparban terjed az elektromos hajtás: a „zöld” gépkocsiknál sokkal rohamosabb tempóban hódítanak a „zöld” hajók. Csak éppen más okokból.

Májusban mutatja be Brüsszel a környezetkímélő közlekedés támogatására összeállított javaslatcsomagot. Eszerint a 2021-től forgalomba kerülő új autók károsanyag-kibocsátási értékeit roppant szigorúan szabja majd meg az uniós testület, az elektromos- és hidrogénhajtású gépjárművek töltőállomásainak kiépítésére viszont külön forrást biztosít.

„Néhány erőszakos és korlátolt ember hatalmi törekvései” állnak elsősorban az egységes városfejlesztés útjában – fogalmazott Tarlós István a szokottnál is élesebben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén. A főpolgármester elmondta azt is: nem reális a dugódíj bevezetése, ám a fővárosnak mindenképp szüksége van saját adókivetési jogra.