Jelentős változások előtt áll a magyar műanyagipar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát – közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden.
A közleményben emlékeztetnek,
az Európai Unió 2021-től betiltja azokat a termékeket, mint például a szívószálakat, műanyag tálakat és evőeszközöket, amelyek környezetbarát anyagok felhasználásával megfizethető áron helyettesíthetők.
A többi műanyagterméknél pedig a fogyasztás csökkentését, a szelektív gyűjtést, illetve az újrahasznosítás fokozását írja elő, példaként említették, hogy 2025-re célként tűzték ki a PET palackoknál a 90 százalékos újrahasznosítás elérését.
Az uniós előírás által érintett egyszer használatos műanyagok gyártása Magyarországon a csomagolóiparnak 2-5 százalékát teszi ki.
A szektorban vannak olyan cégek, amelyek kizárólag az érintett termékkör gyártásával foglalkoznak, míg más vállalatok árbevételének jelentős részét adja ezek gyártása.
A hitelbiztosító szerint a szektor szereplőinek fel kell készülniük a változó trendekre, a termékkör és a felhasznált alapanyagok tekintetében egyaránt, hiszen azok a magyar vállalkozások széles spektrumára hatással lesznek, ugyanis a műanyaggyártásban lezajló változások a vegyipar mellett érintik az élelmiszeripar és üdítőital gyártást, a dohány- és gyógyszeripart, illetve az olajipari petrolkémiai cégeket is.
A műanyaggyártással foglalkozó vállalatoknál szemléletváltás szükséges,
kénytelenek lesznek innovációra költeni, annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarátabb megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat,
mindezeknek miatt a hitelbiztosító szerint több szereplő is nehéz helyzetbe kerülhet.
Magyarországnak a műanyagok újrahasznosítása terén is fejlődnie kell, ugyanis az ország ezen a téren a sereghajtók között van az Európai Unióban:
míg Magyarországon az arány 25-26 százalék, addig 17 ország már 40 százalék felett jár, 3 országban pedig 50 százalék feletti az újrahasznosítás aránya.
A másik probléma pedig abból adódik, hogy a képződő műanyaghulladék több mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezik el (vagyis a föld alá temetik), miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a megoldást.
