Több mint 30 ezer magyarországi, 10 főnél nagyobb vállalkozás adatait vizsgálta meg a Via Credit. Arra volt kíváncsi, hogy a koronavírus okozta helyzetben kinek mekkora tartaléka van, hány hónapig tudja életben tartani vállalkozását, illetve mennyire válságállók a cégek a munkavállalók szempontjából -olvasható a cég közleményében.
Az elemzésből kiderült, hogy
a vizsgált 30 ezer vállalkozás 15 százaléka szenvedhet el komoly likviditási problémákat
– ezek többsége kisvállalat-, kisebb része középvállalat besorolású.
A likviditási problémás cégek egy része nem a turizmus vagy vendéglátás szektorban aktív, ők a koronavírust megelőzően is küszködtek gondokkal, a mostani helyzet „csak” jelentősen felgyorsította az ellehetetlenülésüket.
Mennyi bérre van pénz?
A válságállóságot elsőként az alapján vizsgálta a Via Credit, hogy a beszámoló adatai szerinti havi átlagos bérköltségekre (járulékkal együtt) hány havi fedezetet ad a cégek pénzeszközállománya. Azaz, bevétel és egyéb költség nélkül hány havi bért tudnak kifizetni a vállalatok, ha nincs más bevételük, de kiadásuk sem.
„A teljes 30 ezres mintán azt látjuk, hogy a vállalatok átlagosan 55 főt alkalmaznak, így összesen 1,67 millió embernek adtak munkát. Havonta 312 ezer Ft-ot költöttek egy főre, bérekre és járulékokra. A cégek felének (15 ezer) van négy havi bér kifizetésre elegendő tartalék, feltételezve, hogy más költségük és bevételük sincs ebben az időszakban. A cégek negyedének (7 500) pedig alig egy hónapra elegendő a likviditása.” -mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.
A 30 ezer cégből kb. 13 ezer (43 százalékuk) az, melyeknek 3 hónapra elegendő a tartaléka. Számos kérdőjelet vet fel, hogy ki mire költi a tartalékokat, a bérek fedezetére használ-e vajon hitelkeretet.
Ki van a legnagyobb veszélyben?
Számosságát tekintve a kisvállalatok vannak a legtöbben, közel 24 ezren. Iparági besorolás nélkül ezek fele 4 havi tartalékkal rendelkezik, de negyedüknek már nincs csak 40 napra tartaléka.
40 százalékuknak pedig 3 hónapnál kevesebb a tartaléka.
A kisvállalati méretet ketté bontva 10-25 és 25-50 fő közötti részre tapasztalható, hogy ahol kevesebben dolgoznak, azok a vállalatok jobban állnak.
A középvállalatok – 5 ezer cég a vizsgálat alapján – fele részben rendelkeznek legalább 3 havi tartalékkal. Ugyan mérsékelten rosszabbul állnak, mint a kisvállalatok, de profibb a menedzsmentjük, hitelképesebb mutatókkal rendelkeznek, illetve valószínűleg diverzifikált az ügyfélkörük, így a működési kockázatuk alacsonyabb.
Az 1 300 nagyvállalat mutatója a leggyengébb, náluk a 2 havi tartalék sem jön össze átlagban.
A nagyvállalatok több mint fele nem rendelkezik három havi tartalékkal, jelentős részük multinacionális vállalat, ahol a működésre az a jellemző, hogy az anyavállalat pont annyi pénzt tart a számlán, amennyi szükséges. Papadimitropulosz Alex szerint a banki egyenleg alapján meghozott döntés először a kisvállalatokat fogja lépésre kényszeríteni.
A mérettel együtt az átlagbérek is nőnek, nagyvállalatok például kétszer annyi bért fizetnek, mint a kisvállalatok – így
a nagyvállalat akár a bérek átmeneti csökkentésével is tud likviditást teremteni.
A kisebb vállalati méret mellett gyakoribbak az alternatív kifizetések is, amiket valószínűleg először vágnak meg a tulajdonosok költségracionalizálás címén.
